Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint hogy az alkotó szellemi örökségét ápolja – idézte fel kedden Budapesten Schmidt Mária, az intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója.
Szabó Tamás, az intézet programigazgatója elmondta: a Benczúr utca 46. szám alatti, elhanyagolt állapotú, szecessziós villát a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel. Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a beruházás elsődleges célja az értékőrzés volt, ezért amit lehetett, azt megmentették az 1910-ben épült villában, ahol azonban nem maradtak fenn az eredeti részletek, ott az épület szellemiségét őrző, de 21. századi megoldásokat alkalmaztak.
Az alagsorban helyezték el a műtárgyak tárolására alkalmas raktárhelyiséget, a tetőtérben pedig egy 80-100 férőhelyes konferenciatermet alakítottak ki, ezen felül további kisebb rendezvény- és szemináriumi termek, kutatóhelyek, tárgyalók, irodák, valamint az ösztöndíjasok számára apartmanok is helyet kaptak az intézet új otthonában.
Hafner Zoltán kutatási igazgató kiemelte: Kertész Imre élete és életműve jelentős részben még feltáratlan és publikálatlan, ebbe a munkába pedig az intézet más kutatókat, szakembereket, műfordítókat is szeretne bevonni, akár ösztöndíjakkal, kutatási támogatásokkal. Az intézet azonban nemcsak őrzi, hanem bővíti is a rá bízott Kertész-hagyatékot, gyűjtve a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető kéziratokat, leveleket, dokumentumokat, de az idegen nyelven megjelent kiadásokat, szakirodalmat is – jegyezte meg.
Hafner Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Nobel-díjas író műveinek magyar nyelvű kiadási jogait éppen ettől a naptól a közalapítvány kezeli. Elmondása szerint előkészületben van például Kertész Imre 1958-1962 közötti naplójegyzeteinek kiadása, valamint Lét és írás címmel készülnek publikálni a Sorstalanság kapcsán keletkezett naplójegyzeteket is.
Nem véletlenül gondozza az intézet további négy költő, író hagyatékát sem: Koestler, Petri, Pilinszky és Sziveri János életútjában és munkásságában ugyanis közös szál volt a kommunista diktatúrával való szembenállás – mondta el. Hafner Zoltán kiemelte a harminc éve, fiatalon elhunyt Sziveri János széles körben még ismeretlen életművének megismertetésével kapcsolatos feladatokat; mint fogalmazott: „Sziverinek Petri mellett a helye”. A költő hagyatéka 28 évig kallódott, mielőtt teljes egészében a Kertész Imre Intézethez került volna, de az egykori barátoktól azóta is folyamatosan érkeznek anyagok – számolt be a kutatási igazgató, emlékeztetve az intézet által Szélherceg címmel nemrég megjelentetett verseskötetre is.
Szabó Tamás felhívta a figyelmet az épület első nyilvános programjára, amely október 8-án éppen egy Sziveri-est lesz. Mint hozzátette, a kutatási igényeket október végétől fogadja a Kertész Imre Intézet.
(via MTI)
