Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo „Nagyon önérzetes ember ne álljon színésznek” - Kun Vilmosra emlékezünk

„Nagyon önérzetes ember ne álljon színésznek” – Kun Vilmosra emlékezünk

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Kun Vilmos Jászai Mari-díjas érdemes művész, a Katona József Színház alapító tagja 1926. március 15-én született Győrben és 2015. szeptember 16-án hunyt el Budapesten.

Kun Vilmos 29 évesen, 1955-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, majd a győri Kisfaludy Színházban kezdte a pályáját. Dolgozott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, a debreceni Csokonai Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban és a Nemzeti Színházban, ahonnan 1982-ben a Katonához szerződött.

Egész pályáját magas színvonalú alakítások jellemezték, a kezdetektől markánsan volt jelen a Katona produkcióiban, a társulat emblematikus előadásaival körbeutazta a világot. Rengeteg film-, rádió- és szinkronszerep fűződik a nevéhez, a szélesebb közönség a Szomszédok című teleregényben ismerhette meg. Szabó István többször is alkalmazta (Mephisto, A napfény íze), de feltűnt a Sorstalanságban, a Szerelem első vérigben, illetve a Coming Out című filmben is.

Ő az a színész, aki a legtöbbször szerepelt Zsámbéki Gábor rendezéseiben. Kun Vilmos legfontosabb szerepei a Katonában: Cicero (Shakespeare: Julius Caesar); Firsz (Csehov: Cseresznyéskert); Vova (Jerofejev: Walpurgis-éj); Öregember (Spiró: Koccanás); Jegoruska (Csehov: Ivanov); Nestor (Shakespeare: Troilus és Cressida); Albert K (Vinnai-Bodó: Ledarálnakeltűntem); Jovic (Srbljanović: Sáskák).

Feleségével, Olsavszky Évával összesen 67 darabban szerepeltek közösen.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X