• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Színház Intermezzo

Futópálya, bokszring és snookerasztal is lehet színpad

Szerző: Papageno2020. október 10.
Facebook Twitter E-mail
Tűzszekerek - fotó: Bretta Gerecke

Nemrégiben olyan prózai és zenés színdarabokat gyűjtöttünk össze, amelyek témája – de legalábbis háttere, közege – a foci világa. Akkor megígértük, hogy a többi sportág sem marad ki. Íme!

Atlétika

A jelenlegi 4×100 méteres magyar rekordot a női válogatott 2018-ban futotta. Hogy Nguyen Anasztázia, Kaptur Éva, Kozák Luca és Sorok Klaudia is úgy készültek-e a 44.03-as eredményre, mint Perec, Grafika, Hóvirág és Kiseszter, azaz Egressy Zoltán 4×100 című drámájának versenyzői, akik olimpiai kvalifikációs szintet célozzák, nem tudjuk, csak gyaníthatjuk, hogy az életben, az igazi profiknál a csapatérdek mindig felülírja a magánérdeket.

Egressy Zoltán

A négy Oscar-díjat nyert brit film, a Tűzszekerek ezzel szemben a hit, a kitartás és a bajtársiasság éthoszáról szól. Az 1981-ben bemutatott alkotás igaz történet alapján készült, hőse két brit atléta, egy skót misszionárius fia, Eric Liddell és a zsidó származású Harold Abrahams, akik egymás ellen versenyeztek, majd együtt készültek az 1924-es olimpiára, Párizsban pedig más-más versenyszámban, de mindketten aranyérmesek lettek. A forgatókönyvet egy ismert drámaíró, Mark Bartlett adaptálta színpadra, a premiert stílszerűen a 2012-es londoni olimpia idejére időzítették. A producerek nem bíztak semmit a véletlenre, a Hampstead Theatre-t, majd a Gielgud Theatre-t is úgy alakították át, hogy minél realisztikusabb legyen az atlétikai pálya, ahol a futók készültek. A sikert mutatja, hogy a produkció hamar átkerült a West Endre.

Az élsport cirkusz, komoly pénzt mozgat, a nézőt a szórakoztatás, a dráma mellett a rekord érdekli, ezért sincs sportág, amelyben a tiltott teljesítményfokozás valamilyen formában ne lenne jelen, a szerek fejlesztői pedig jóval a WADA antidopping-ügynökség ellenőrei előtt járnak. Ebbe a világba visz Jonathan Maitland tagadj tagadj tagadj címmel Magyarországon is bemutatott darabja, amelyben egy rövidtávfutónő magából a maximumot kihozva csak az európai ranglista 10-12. helyéig jut el. Megvan benne az elhivatottság, hogy olimpiai bajnok legyen, amit csak doppinggal érheti el, és ezt új edzője nem is titkolja előtte. Bár a darab az egyénre viszi a fókuszt, az atlétát állítja döntés elé, a valóság itt is egész más. A sportolóknak egy bizonyos szint fölött gyakorlatilag nincs választása, és az áhított teljesítmény elérése érdekében szinte csak áldozatként sodródhat.

Baseball

A baseball, ez az ír és angol gyökerű amerikai sport első említéseit a 18. század első felében kell keresnünk, az első profi bajnokságot az 1871-ben alapított amerikai szövetség szervezte. A sportág leginkább az amerikai kontinens és Kelet-Ázsia országaiban népszerű, de nagy az érdeklődés iránta Japánban, a Dominikai Köztársaságban, Kubában, Panamában, Dél-Koreában is. Az Egyesült Államokban, ki gondolná, a Major League Baseball meccseinek a látogatottsága nagyobb, mint az összes többi sportágé együttesen. A magyar szövetség 1992-ben alakult meg, és ha honlapjukat böngésszük, egész meglepő helyeken találhatunk baseballpályát – Jászberényben vagy Jánossomorján! -, az NB I. mellett pedig amatőr bajnokságot is rendeznek. Már csak a sportág alacsony hazai ismertsége miatt sem valószínű, hogy nálunk színre kerül a Take Me Out, de ha a darab fő témáit megnevezzük – a rasszizmus, a maszkulinitás és a homoszexualitás -, biztosan lehetünk benne, hogy nem ez lesz a következő kasszadarab a pesti Broadwayn. A New York-in, ahova érdekes módon a londoni West Endről került ár, egyébként komoly sikert aratott Richard Greenberg (egyébként amerikai) szerző darabja.

Take Me Out – forrás: TheaterMania
Ökölvívás

Rocky Balboa a filmtörténet egyik ikonikus karaktere. A szegény és kisstílű utcai bokszolóból követendő példaként, hittel, kitartással, munkával világbajnokká váló fiktív karater történetét Sylvester Stallone írta, a nyolc filmből négyet ő rendezett, sőt a címszerepet is ő alakította. Megkerülhetetlen filmklasszikus, amit 2014-ben utolért a végzet: musical készült belőle. Ez sem volt olcsó mulatság, a producereknek 20 millió dollárjába került a darabfejlesztés és a színház-átalakítás, hogy a játéktér egy valódi ring legyen, amit a nézők úgy ülhessenek körbe, mintha egy bokszmeccsen lennének. A filmből ismert Eye of the Tiger nem maradhatott ki a musicalből sem. Olyannyira nem, hogy azokat német előadáshoz sem fordították le. Ebből mutatunk egy medley-t.

Egy komoly kritikai visszhangot kiváltó 2010-es darab, a Sucker Punch a 80-as évekbe visz vissza. Két tehetséges fekete bokszoló és fehér edzőjük kapcsolatán, a sporton és a szerelmen keresztül az író, Roy Williams arra fókuszált, hogy a rasszizmus ebben a sportágban is jellemző, még az olyan olvasztótégelynek hitt országokban is, mint Nagy-Britannia.

Sakk

Ez nem egy korai ABBA-musical, pedig Benny Anderson és Björn Ulvaeus írták a zenét, és nem azért, mert a dalszöveget és a librettót Tim Rice jegyzi. A hidegháború enyhülőbb szakaszában, tulajdonképp az utolsó stádiumában – csak mi azt akkor még nem tudtuk -, 1986-ban mutatták be a darabot Londonban, amelynek fő témája az, hogyan lesz a sport a politika eszköze, hogyan használják ki a politikai vezető a sportsikereket a maguk kénye-kedve szerint. A történet egy sakkvilágbajnoki páros mérkőzés idején játszódik, az amerikai világbajnok szovjet kihívójával szemben igyekszik megvédeni címét. Az amerikai szekundánsa és szeretője, egy magyar származású nő azonban beleszeret a szovjet játékosba, akinek viszont felesége van. A szerelmi szál mellett van egy politikai vonulat is, amelyben a KGB kap komoly szerepet. Disszidálás, pszichológiai fegyverviselés, érzelmi zsarolás, 56-os emlékek, a döntési kényszer pedig a sportsiker a diktatúrában vagy szabadság és szerelem a diktatúrában opciókat jelenti.

Snooker

Akik követik a snooker világbajnokságot, azok pontosan tudják, hogy ezt az eseményt 1977 óta mindig ugyanott, egy színházban, a sheffieldi Crucible Theatre-ben rendezik. Nem véletlen, hogy a The Nap premierjét is tartották. A történet egy feltörekvő snookerjátékosról szól, aki hazatér Sheffieldbe, és ott rájön, hogy ezt a sportot is átszövi a korrupció, a fekete fogadás, és a meccseket adják-veszik. A rendező remélte, hogy a snookerrajongók nem az elaődásra is megveszik a jegyet, így az egyik jelenetben igazi profi játékos volt a színész ellenfele az asztalnál.

musical sakk sport egressy zoltán atlétika
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésA kincseket és titkos helyeket rejtő Józsefváros – Beszélgetés Kiss Eszterrel
Következő bejegyzés Milliókért kelt el Sir Isaac Newton lomtalanításkor előkerült műve

Ajánlott Bejegyzések

Moór Marianna 1960-ban - forrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Intermezzo

Akit „csodás szerepekkel kényeztetett az élet” – a 80 éves Moór Mariannát köszöntjük

2023. február 4.4 perc olvasás
Deim Pál plasztika - forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum
Intermezzo

Deim Pál bővített retrospektív kiállítása a Virág Judit Galériában

2023. február 3.2 perc olvasás
Hat hét - forrás: Cinefest
Intermezzo

A Hat hét című kapta a magyar filmkritikusok fődíját

2023. február 3.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.