Balázs Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, énekes, a Korál együttes ikonikus alapítója 1951. március 2-án született, és 2020. november 26-án hunyt el Budapesten.
Édesanyja korán, négyéves korában meghalt, így a IX. kerületben egy gangos bérházban lakott a nagymamájánál. Zenei szeretete ebből a korból táplálkozik: hétvégente sok vándormuzsikus megfordult arrafelé.
Már a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tagja volt az iskola zenekarának. 1967-ben a Neoton együttes tagjaként kezdett. 1972-ben Som Lajossal kivált a zenekarból, és megalapították az első magyar hard-rock zenekart, a Taurus XT-t, amely 1974-ben felbomlott. Ezután Balázs Fecó két évet külföldön dolgozott.
Hazatérte után, 1976-ban Koncz Zsuzsa kísérőzenekarához került, majd 1978-ban, erre az együttesre építve megalapította a Korál együttest. 1978-ban volt a bemutatkozó koncertjük a Budai Ifjúsági Parkban, de ekkorra már csak az alapító, Balázs Fecó maradt meg a régiek közül. Új tagja lett a zenekarnak Fischer László és Scholler Zsolt, akit Fekete Tibor váltott fel 1983-ban. 1978-ban Pados Zoltán, 1979-ben Papp Tamás dobolt, ot 1980-tól Dorozsmai váltotta fel. A hard-rock stílus dallamosabb változatát játszották.
Felléptek Bulgáriában, Szovjetunióban és Jugoszláviában. Az 1981-es táncdalfesztiválon a Homok a szélben című dalukkal óriási sikert arattak. Ötéves születésnapjuk megünneplésére a Kisstadionban került sor, ahol fellépett még az East és 100 Folk Celsius együttes. 1979-1984 között egymás után hatszor az év legjobb billentyűsének választották. A Korál 1986-ban oszlott fel.
1986-tól Balázs Fecó szólókarrierbe kezdett. Olyan filmekhez komponált zenét, mint a Gondviselés, a Laura, a Vakvilágban, A pókok vagy a Nyolc évszak.
Belefogott a romos sitkei kápolna felújításába, létrehozta a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett, koncerteket rendeztek, és a bevételekbol állták a felújítás költségeit; a teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.
1987-ben EMeRTon-díjat kapott. 1988-ban Kőfalak leomlanak címmel oratóriumot írt. Szintén ebben az évben az Interpop Fesztivál zeneszerzői díját kapta az oratóriumért és a Hölgyeim elég volt című színházi darab zenéjéért.
1997-ben 12 év után újra összeállt a Korál együttes, és egy koncertet adtak a Kisstadionban, amely elnyerte az év koncertje címet (EMeRTon-díj). 1998-ban Liszt-díjat kapott és koncertezett a Budapest Sportcsarnokban, ahol Újjászületés című, szintén 1998-ban megjelent lemezét mutatta be. 1999-ben jelent meg Évszakok című könyve, valamint a Huszka Jenő-életműdíjat is ez évben kapta. 2000 tavaszán jelent meg új nagylemeze, a Csönd éve, amely három korábbi nagylemezét tükrözi. A címadó duettet Keresztes Ildikóval énekelte.
2020-ban életműkoncert-turnét szervezett Magyaroszágon, de a Covid–19 szövedményei következtében, 2020. november 26-án elhunyt.