Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo szentivánéjiÁ! – Shakespeare klasszikusa a ’70-es évek disco világában

szentivánéjiÁ! – Shakespeare klasszikusa a ’70-es évek disco világában

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

November 7-én mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház a szentivánéjiÁ! című előadást, melyet Shakespeare címében is hasonló vígjátéka alapján Nádasdy Ádám fordítását felhasználva Rusznyák Gábor írt és rendezett.

- hirdetés -

A Szentivánéji álom Shakespeare egyik legtöbbet játszott, legszürreálisabb vígjátéka, melyben titánok és a földi világ kreatúrái élnek egymás mellett, és valahol a kettő között lavíroznak a mesteremberek, akik egy színházi előadást próbálnak létrehozni. Rusznyák Gábor korábban már rendezte Shakespeare művét, akkor csak minimálisan nyúlt hozzá a darab szövegéhez: „Akkor a végeredményt tekintve komoly hiányérzet maradt bennem és tudtam, hogyha lesz még rá alkalmam, akkor a „magam” szavaival akarom majd elmesélni ezt a szövevényes és bonyolult történetet – mondja a rendező. Szerinte a színház egy jelenidejű művészet, mindig itt és most történik, akkor is, ha szöveghűen adnak elő és akkor is, ha alapanyagként kezelik ezeket a klasszikus szövegeket.

Ebben a változatban az „erdő” és vele együtt a „tündérvilág” egy ’70-es évekbeli disco világa, ami ma már inkább megmosolyogtat bennünket. „De ha arra gondolunk, hogy ezt valamikor valakik komolyan gondolták, az arra figyelmeztethet, hogy talán mindaz, ami ma nekünk oly fontos és élet-halál kérdése, egy másik korból nézve majd ugyanígy nevetségesnek fog tűnni – avat be a rendező.

Ez a darab ma nekem arról szól, hogy a világ bajban van, elsősorban az emberi konfliktusaink miatt. Elfutunk, és az álmokba menekülünk, de egy tükör előbb vagy utóbb „szembe jön” velünk, s hogy mit látunk benne… szamár-fejet vagy egy tiszta emberi tekintetet, az leginkább tőlünk függ.

„Reményeink szerint a nézőink sokat fognak nevetni ezen az előadáson, néha elgondolkodni, s talán itt-ott még könnyezni is. Ez egy vígjáték. Szerelemről, féltékenységről, a vágyakról, az emberi természetről, a bennünket feszítő kettősségekről, a válságban lévő világ megmentéséről. Egy költői, szellemi kalandtúra a részemről; nem az első és remélhetőleg nem az utolsó itt Miskolcon”– zárja gondolatait Rusznyák Gábor.

Czakó Juliannát Hippolyta Amazonkirálynő és Titania Tündérkirályné szerepében láthatja a közönség. „A shakespeare-i szerepösszevonás történik itt meg, nálunk a két külön szerep egymásból „keletkezik”, eggyé lettek írva a karakterek, Gáspár Tibor kollégám esetében is. Be kell vallanom, ő hamarabb jött rá erre a „turpisságra”, mint én – ismeri el nevetve a színésznő. „Tibivel mindig fantasztikusan izgalmas együtt játszani, szeretem a humorát, ő egy igazi férfias erő a színpadon, és rengeteget lehet tanulni tőle – teszi hozzá a színművésznő. Czakó Julianna elmondta, Shakespeare eredetijét nagyon szereti.

Szerintem gyönyörűen van megírva a történet. Titania szerepében ott van az ősnő, csodásan jelenik meg az, ahogyan a nőiséget képviseli.

„A jelenet, amikor a szamárrá változott Zubolyba beleszeret, szerintem mai olvasatban is igazán szerethető; édes, ahogy a Tündérkirálynő és egy csacsi szeretik egymást” – részletezi a színművésznő. Szerinte ez nem egy leterhelő Shakespeare-előadás lesz, inkább a könnyedség jellemzi.

Gáspár Tibor Theseus-t, Athén Urát, valamint Oberont, a Tündérkirályt alakítja. Az egyik szerep álmodja meg a másikat, így történik meg az, hogy ő is két szerepet játszik, akár csak Czakó Julianna. „A Szentivánéji álom előadásnál mindig kardinális kérdés, hogy hogyan is jelennek meg ezek a szereplők. Oberon itt Theseus bódulatának eredménye, abban éli és gondolja tovább, szenvedi meg saját életét.” 

THESEUS, Athén Ura és OBERON, Tündérkirály: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes Művész

HIPPOLYTA, Amazonkirálynő, és TITANIA, Tündérkirályné: CZAKÓ JULIANNA

LYSANDER: BODOKY MÁRK

DEMETRIUS: FECZESIN KRISTÓF

HERMIA, Egéus Leánya, Szerelmes Lysanderbe: MÉSZÖLY ANNA

HELÉNA, Szerelmes Demetriusba: CZVIKKER LILLA

EZDŐBÁ, a Görög Nemzeti Teqball csapat edzője, a színjátékban: Prológus: SALAT LEHEL

ENDI, tartalék, a színjátékban: Oroszlán: PAPP ENDRE

SIMI, csapatkapitány, a színjátékban: Pyramus: SIMON ZOLTÁN

SUNYI, játékos, a színjátékban Thisbe: FARKAS SÁNDOR

SZEGI, szertáros, a színjátékban Fal: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas

SAMU, csapatorvos-gyúró, a színjátékban Holdfény: KERESZTES SÁNDOR

EGÉUS, Hermia apja: KINCSES KÁROLY

PUKK: KOKICS PÉTER

EGYIK TÜNEMÉNY Titánia szolgálatában és AMAZON Hyppolita mellett: MOLNÁR ANNA

MÁSIK TÜNEMÉNY Titánia szolgálatában és AMAZON Hyppolita mellett: KEREKES VALÉRIA

HARMADIK TÜNEMÉNY Titánia szolgálatában és AMAZON Hyppolita mellett: SERES ILDIKÓ Jászai-díjas

NEGYEDIK TÜNEMÉNY Titania szolgálatában és AMAZON Hyppolita anyja: XXX

ALAIN egy „indiai” fiúcska Titania szolgálatában: JACZKÓ ZALÁN

EGY GÖRÖG LOVAG: RÓZSA KRISZTIÁN

Díszlettervező: KHELL ZSOLT Jászai-díjas

Jelmeztervező: TIHANYI ILDIKÓ

Koreográfus: MOHAI CINTIA

Ügyelő: EGYÜD TÜNDE

Súgó: BÍRÓ KLÁRA

Rendezőasszisztens: PERÉNYI LUCA

Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR

Ide kapcsolódik:
Hogyan maradhat Shakespeare a kortársunk?

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X