Marie Antoinette, XVI. Lajos francia király felesége saját színházat építtetett Versailles-ban, amelynek előadásain nemcsak nézőként, hanem színésznőként is részt vett.
„Kicsit olyan, mint Csipkerózsika” – mondta Raphaël Masson, a Versailles-i Örökség restaurátora a Kis-Trianon-kastély kertjében megbúvó ékkőre. Ezen a helyen állt színpadra utoljára a zene- és színházrajongó királyné, A sevillai borbély Rosináját játszotta el a darab szerzője, Beaumarchais jelenlétében.
Az épületet Richard Mique, Marie Antoinette építésze tervezte, amely 250 fő befogadására is alkalmas volt. A színházban egyedülálló módon, működőképesen maradt fenn a 18. századi színpadi gépezet, még a francia forradalom is megkímélte, mert értéktelennek ítélték. „Valóságos csoda, hogy ez a színház fennmaradt. A 18. század második felében igazi színházmánia uralkodott, minden herceg teátrumot építtetett az otthonában, de szinte semmi nem maradt fenn ezekből” – magyarázta Masson.
A járvány alatt megszűntek a vezetett látogatások – melyek során havonta egyszer meg lehetett tekinteni a korszak színpadtechnikáját –, így a restaurátorok és művészek ki tudták cserélni a rossz állapotú függönyt. A december közepén helyére akasztott, díszes aranyszegélyű, kobaltkék új függöny valójában optikai csalódást keltő festett vászon. Maga a terem is csupa vizuális illúziókeltés: hamis márvány, papírmasé és karton rejtőzik az aranyozott felületek mögött.
A színháznak három teljes díszlete maradt fenn: egy rusztikus, egy erdei és egy Minerva templomát ábrázoló. Utóbbi a világ legkorábbi (1754), teljes egészében fennmaradt díszletének számít. A restaurálási munkálatok következő lépéseként ezeket a díszleteket is felújítják.