Jandó Jenő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész 1952. február 1-jén született Pécsett. Azon kevesek egyike, akinek koncertjeit és lemezfelvételeit egyaránt dicsérik, amiért hűségesen valósítja meg a zeneszerző szándékát.
Hatévesen, édesanyja irányításával kezdett el zongorázni, majd tanulmányait 1960 és 1968 között a pécsi zeneiskolában folytatta Weininger Margit és Polgár Mariann növendékeként. 1968-ban felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol előbb Nemes Katalinnál, később Kadosa Pálnál tanult.
Pályája elején több nemzetközi zongoraversenyen szerepelt sikerrel, 1970-ben a budapesti Beethoven Zongoraversenyen harmadik díjat, 1972-ben a versailles-i Cziffra György versenyen, és 1975-ben a milánói Dino Ciani zongoraversenyen második díjat, 1973-ban a Magyar Rádió Zongoraversenyén, és 1977-ben a Sydney-i Nemzetközi Zongoraversenyen (kamarazene kategóriában) egyaránt első díjat nyert. Tanulmányait 1974-ben fejezte be, azóta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, illetve a Filharmónia szólistája.
Nemzetközi karrierje is a 70-es évek elején indult: Európa számos városában fellépett, és eljutott az Egyesült Államokba és Japánba is. Olyan karmesterekkel dolgozott, mint Ferencsik János, Fischer Ádám, Lamberto Gardelli, Ligeti András, Giuseppe Patané, Peskó Zoltán, Jurij Szimonov és Antoni Wit.
Nemzetközi szaktekintélyek számos albumát részesítették elismerő kritikában olyan folyóiratokban, mint a Gramophone, a Fanfare, a CD Review vagy a Penguin Guide. Liszt műveiből lemezre játszott egy válogatást a zeneszerző saját hangszerén. 1992-ben a Liszt Társaság Nagydíjával jutalmazták egy Magyarországon készült felvételéért, amelyen Liszt poszthumusz zongoraversenyét játssza.
Lemezre vette Bartók összes zongoraművét, Beethoven összes zongoraszonátáját, Mozart összes zongoraszonátáját és zongoraversenyét, J. S. Bach Wohltemperiertes Klavierját, Haydn összes zongoraszonátáját, Grieg, Schumann, Dvořak és Brahms zongoraversenyeit, Liszt és Schubert zongoraműveit.
Jandó Jenő pályája során számos elismerésben részesült, 1980-ban Liszt Ferenc-díjat, 1987-ben Érdemes Művész címet, 1995-ben Bartók–Pásztory Díjat, 1997-ben Kossuth-díjat, 2004-ben Magyar Klasszikus Zenei Díjat, 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjat, 2019-ben a Cziffra Fesztivál Életműdíját kapta meg.
Azon kevesek egyike, akinek koncertjeit és lemezfelvételeit egyaránt dicsérik, amiért hűségesen valósítja meg a zeneszerző szándékát. Világhírnévre tett szert mint a sztenderd klasszikus zeneirodalom egyik legkiválóbb előadója – Beethoven, Mozart és Schubert összes zongoraszonátája, Mozart 27 zongoraversenye van repertoárján. Emellett Liszt és Bartók műveinek avatott tolmácsolójaként is elismert.
