A manapság főleg furcsára restaurált bárányáról ismert genti oltárt Napóleontól Hitlerig mindenki birtokolta már. Remélik, hogy a speciális üvegszekrényben most már marad a helyén.

Szent Bavo-templom felújításakor érthető módon a genti oltár biztonsága volt az egyik legfontosabb kérdés. 588 éves története alatt ugyanis az oltárral már szinte minden megtörtént, ami megtörténhetett.

Kis híján felgyújtották a lázadó kálvinisták, Napóleon elrabolta a párizsi Louvre-ből, majd miután a porosz uralkodóhoz került, kettévágták,

magának akarta Hermann Göring és megfordult Adolf Hitlernél is mielőtt végül egy csapat kommantós kettősügynök kimenekítette egy osztrák sóbányából, ahol felrobbantásra ítélve várta a sorsát.

Természetesen ennyi kaland nem múlt el nyomtalanul. 12 táblájának egyike az 1934. ápr. 10-i mentőakció után sem került elő. A rejtély pedig azóta is zavaba ejti a nyomozókat, lefoglalja az amatőr kincskeresőket és kétségbeesésbe kergette a Goebbels parancsára kutató nácikat. A hiányt másolatokkal pótolták.

Hubert és Jan van Eyck: Agnus Dei Gyümölcsoltó Boldogasszony

Ezzel az 1432-ben festett politiptichon a legtöbbször elrabolt műalkotás. Hubert és Jan van Eyck Az égi bárány imádása című műve vagy ismertebb nevén: a genti oltár eredetileg a Szent Bavo Katedrálisba készült. Mint a fentiek mutatják sajnos meglehetősen sokat kirándult ezen kívül. Hogy továbbiakban a helyén tartsák a művet, egy 30 millió eurós üvegszekrény védi.

A szárnyas oltár a belga templom legkeletebbre fekvő és egyben legnagyobb kápolnájában látható – 6 méter magasan, egy 100 köbméteres tárolóban, golyóálló üveg mögött.

Így nemcsak a látogatók számára biztosít jobb perspektívát, de az oltárképnek is jobbak így a hőmérsékleti viszonyok. A fűtetlen templom belsejében télen akár 2 C fokra is lehülhet a hőmérséklet, azonban a nap betűz. Az üvegszekrényen belül a páratartalom és a hőmérséklet is szabályozható, hogy megóvják a hét éven keresztül restaurált darabot.

Hubert és Jan van Eyck: A Megváltás kezdetét az Angyali üdvözlet jelenti az oltár csukott szárnyain. A táblákat kinyitva az oltár nyitott és zárt állapota közötti átmenetet Ádám és Éva, az ősszülők jelentik, akik bűneikkel a megváltás szükségességét fejezik ki.

A magasban függő oltárkép szárnyait minden reggel kinyitják, este pedig becsukják,

ehhez azonban nem kell hozzáérni a műalkotárhoz, a biztonságiszekrény egy pneumatikusan mozgatott acélkeretben kapott helyet. Emellett nagy biztonsági ajtókat is beépítettek a katedrálisba, hogy megkönnyítsék az alkotás evakuálását vészhelyzet esetén.

„Jan van Eyke zseni volt, aki öt évszázad elteltével is elkápráztatja a világot az innovatív technikájával.” – mondta a megnyitón Jan Jambon, Flandria miniszterelnöke. „A varázslatos restaurálás és azok a körülmények is, ahogy megtekinthető az oltárkép – fantasztikusak.” Jelenleg a járványügyi megszorítások miatt a látogatóknak időpontot kell foglalni , de reményét fejezte ki, hogy hamarosan tömeget láthatják majd a mesterművet.

Hubert és Jan van Eyck: A restaurálás során kiderült, hogy a művészek eredetileg a 16. században a bárányt humanoidabb arccal festették, mint ami évszázadok óta látható volt

Néhány éve a főtáblán található bárány restaurálását kapta fel a sajtó. Kiderült ugyanis, hogy néha kifejezetten előnyös, ha a korral homályosodik a festmény. A patina elrejtette, hogy az égi bárány arca meglehetősen emberi.

(via The Guardian)