Windhager Ákos művelődéstörténész, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa adta ki az Utód, de aki ős is – Mihalovich Ödön pályaképe című kötetet, amely a romantikus zeneszerzőről szóló nagy ívű kutatásának lezárását is jelenti.
Mihalovich Ödön (1842–1929), a nagy magyar romantikus zeneszerző életműve méltatlanul tűnt el a hangversenyekről. Tragikus zenekari balladái (A sellő), szenvedélyes szimfóniái (III. Patetikus) és nagy ívű zenedrámái (Toldi szerelme) egykor jelentős közönséget vonzottak, dalait pedig neves énekesnők tartották műsoron. Példaképe Wagner volt, akivel – utólag belátta – hiába szállt versenyre.
Mihalovich Ödön-kötet – fotó: MMKI
Mestereitől, Mosonyi Mihálytól és Liszt Ferenctől nemcsak a zeneszerzés titkait sajátította el, hanem a tanítványok iránti törődést és a szervezést is. Mindkét cél egyesült maradandó munkájában, a Zeneakadémia kiépítésében. Béldi Izor ezért mondhatta róla: „Utód, de aki ős is”.
Az online könyvbemutató premierjének pontos időpontját az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének Facebook-oldalán teszik közzé.
