Amint végre kinyitja kapuit a hágai Mauritshuis végre képletesen és valóságosan is beleszagolhatunk a holland festészet legjavába. A lány gyöngy fülbevalóval című képet is őrző múzeum ugyanis Szagolj bele a művészetbe: Eltűnő illatok színekben kifejezve címmel rendez különleges kiállítást. A több érzékszervet is bevonó tárlaton az egyes festményekhez társított illatok teszik élőbbé az élményt.
A tárlaton a frissen mosott ruha illata Pieter de Hooch képén, vagy a nyári és téli parfümöktől illatozó 17. századi ékszerek, a pomanderek, sőt, az amszterdami csatornák odőrjét is érezheti a látogató Jan van der Heyden városi látképéről.
Az illatok köré épített tárlat foglalkozik a szagok szerepével a 17. századi festészetben, a múlt illataival, a szagoknak a történetekben játszott szerepével, az műalkotásokon megidézett illatokkal és az érzékszervek bevonásával.
Emellett valóban illatosítják a kiállítást (természetesen koronavírus-biztosan, cseppmentesen). Illatadagolók szolgáltatják majd a festményekhez illő kellemes vagy bűzös szag-hátteret. Ezek olyan anyagot permeteznek, mely a maszk mögött is érezhető és lábbal működtethető.
Egy fuvallatnyi túlérett gyümölcs
Milyen lehetett a 17. századi szagok világa? Milyen szagokat éreztél, amikor kiléptél a házból? Milyen volt a viszony a szagok, az egészség és a személyi higénia között? Az illatok és a vallás között? Milyen aromák érkeztek a Holland Köztársaságba a távoli országokból? A kiállítás 50 festményt, rajzok és tárgyat vonultat fel. A vizuális művészet képes a látható világnál többet is megidézni. Az illatmemóriánk különösen érzékeny.
Abraham Mignon 1670-es Csendélet virágokkal és gyümölcsökkel című képén látszik, hogy már a festő is játszott az illatokkal, annyira kínálja magát ez a téma a kép láttán. Egy egész halomnyi virág túlérett gyümölcsökkel körítve. Az, hogy utóbbiak mennyire édesen illatozhatnak, a hangyák és egyéb lakmározó rovarok hada sugallja.
Frissen mosott ruhák
Egész más illatokat idéz Pieter de Hooch szobabelsőt ábrázoló képe, amelyen két nő pakol vászonnemű egy nyitott szekrény előtt.
A holland háziasszonyuk ugyanis Európaszerte híresek voltak a makulátlanul tiszta háztartásukról a 17. században. (Pieter de Hooch, Interior with Women in front of a Linen Cupboard, 1663).
A fűszerek aromája
A 17. században egyre több különleges aroma és íz érkezett Hollandiába és vált elérhetővé a polgárok számára: egzotikus fűszerek, dohány, kávé, tea, különleges gyümölcsök és zöldségek Afrikából, Ázsiából és a két Amerikából. Ezeknek a keleti egzotikumoknak az illata kapcsolódik Willem van Mieris fűszerüzletről készült 1717-es képéhez.
A Holland Kelet-indiai Társaság Ázsiából és a Közel-keletről borsot, szegfűszeget, fahéjat és szerecsendiót hozott az országba. Hogy ezeknek az ínyencségeknek milyen kizsákmányolás és erőszak volt az ára, arról a boltokba betérő vásárlóknak nem sok fogalmuk lehetett. Az Amerikából érkező dohány rágása és elszívása valóságos őrületté vált, sőt, a művészet tárgyává. Adriaen Brouwer 1630-as képén az elégedetten pipázó alakok tekintete zavaros, mintha részeg lenne.
A lótrágya bűze
A 17. században azonban nemcsak kellemes, hanem meglehetősen bűzös szagok is terjengtek Hollandiában. Nem létezett vezetékes víz, csatornázás, dezodor, mosógép vagy fogkrém. A városon kívül mészégetőkemencék és akasztófák álltak, a városokon belül pedig olyan facsaró szagú iparágakat űztek, mint a bálnaolaj-finomítók vagy a bőrművesek. De ezeket mind elnyomta a csatornák szaga, a helyiek ugyanis bármit és mindent beledobáltak. Jan van der Heyden városi látképével kaphatunk ízelítőt milyen lehetett a város szagtérképe akkortájt.
Olyan, mára hál’istennek idejétmúlt dolgok járultak hozzá, mint a hídnál, a csatornán egy apró fatákolmány, ami valójában egy nyilvános illemhely volt, melyben egyenesen a csatornába üríthettek a polgárok.
Illatos ékszerek
A fentiek alapján épp elég indok, hogy mindenkit és mindent: testet, ruhát, kiegészítőket és tárgyakat is. Akkoriban úgy gondolták, hogy a szagok okozzák a betegségeket, ezért a bűzök elnyomására betegségűző illatokkal védekeztek.
Elterjedtek voltak a pomandernek nevezett, medálionszerű, esetleg apró kalitkaszerű ékszerek, melyek belsejébe parfümmel átitatott anyagot vagy fűszereket lehetett helyezni. A kiállításon három ilyen, ezüstből készült ékszer is látható majd.
A kiállítás a Mauritshuis nyitásától 2021. augusztus 29-ig látogatható.
