Papageno Radio
Intermezzo Szakszervezetbe tömörültek az Ermitázs macskái

Szakszervezetbe tömörültek az Ermitázs macskái

A szentpétervári múzeumban évszázados hagyománya van a macskák foglalkoztatásának, de nem ez az egyetlen hely, ahol állatok segítenek a műalkotások megőrzésében. Van, ahol kutya, ölyv vagy épp denevérek vigyáznak a kollekciók épségére.

Hogy a macskák mindenütt ott voltak már a történelmi időkben is arról számos, kódexen hagyott lábnyom tanúskodik. A cicák azonban nemcsak a kódexmásolók bosszantásában, de a kötetek megóvásában is komoly szerepet vállaltak a kártevőirtással.

Egy macska lábnyomai egy középkori kéziraton – forrás: Museum of Artifacts

Az Ermitázsban 1745 óta alkalmaznak macskákat Erzsébet orosz cárnő parancsára, aki a szentpétervári palota egér-problémáinak megoldására javasolta ezt a módszert.

A legutóbbi adatok szerint 70 hivatalos macskának saját sajtósa is van, ő jelentette be, hogy a négylábú dolgozók és gondozóik szakszervezetbe tömörültek.

Az érdekvédelmi szervezet a macskák és gondozóik jogai fölött fog őrködni, illetve igény esetén más múzeumokkal is megosztják a munkatapasztalataikat. A szakszervezet megalapítására nem a rossz körülmények miatt volt szükség, hanem éppen azért, hogy a jelenlegi viszonyokat hosszútávon fenntarthassák.

Az Ermitázs cicái az alagsorban laknak és szabad bejárással rendelkeznek a múzeum raktáraiba, hogy gördülékenyen végezhessék a munkájukat. Igényeikről három fős személyzet gondoskodik napi 24 órában. Az étkezéseikhez külön konyhát kaptak, de az egészségükre is figyelnek egy saját kicsi kórházzal.

Az Ermitázst 50 cica védi a rágcsálóktól – forrás: hermitagemuseum.org

A macskák szinte önálló látványosságként működnek a szentpétervári múzeumon belül. A múzeum kiállítótereibe nem mehetnek be, de a múzeum munkatársai szerint az egerek elriasztásához pusztán az is elég, ha a rágcsálók érzik a macskák szagát a környéken. Tavaly egy idős urat annyira lenyűgüztek az állatok, hogy vagyona egy részét rájuk hagyta.

A szakszervezet májusban, az Ermitázs macskáinak hivatalos napján kezdi meg működését.

Nem az Ermitázs az egyetlen, ahol macskákat alkalmaznak kártevőirtásra: az angol kollégák a British Museumban szintén ennek a környezetbarát módszernek a hívei voltak, bár úgy tudjuk, ott jelenleg nincsenek macskák a dolgozók között. A Britishben a hatvanas években tetőzött a cicapopuláció, olyannyira, hogy a dolgozók segítséget is kértek a száznál is több randalírozó cirmos megfékezésére.

Végül az egyik gondnok, Rex megalapította a Macska Jóléti Szövetséget az akkorra 6 fősre leszorított macskapopuláció gondozására. A férfi 2000 környéki nyugdíjazása óta azonban eltüntetek a macskák a környékről.

Szintén saját macskája van a moszkvai Bulgakov-háznak és múzeumnak, akit stílusosan Behemótnak kereszteltek

Mihail Bulgakov A Mester és Margaritájának egyik emblematikus karakteréről. A bozontos, fekete szőrű szibériai-perzsa keverék mintegy 6 kilót nyom és múzeumi “kollégái” szerint “nehéz természetű”. A cica 2005-ben csatlakozott a múzeum csapatához, igényeire saját állatorvos és stylist figyel, ahogy az étkezésére is különleges gondot fordítanak. Eltűnése néhány éve még a hírekbe is bekerült. A múzeum attól tartott, hogy ellopták, de végül kiderült, hogy valószínűleg csak eltéved és a rendőrség hazaszállította.

I. Behemót – forrás: facebook.com/restoreum

A Bolsaja Szadovaja utca 10. alatti Bulgakov-ház 2004-ben nyitotta meg kapuit abban a házban, amelyben valaha az irodalmár is lakott és amely A Mester és Margaritában is szerepel.

Egy japán múzeumban a cicák önszerveződni próbáltak, hogy segítsenek az intézményen, de annak eltartott egy ideig, mire felismerte a lehetőséget. A Ken-chan, egy fekete, és Go-chan, egy vörös macska a Nyugat-Japánban, Onomichiben található múzeumba próbáltak bejutni. A macskák az intézmény feltételezése szeint a cicákat ábrázoló fotókiállítás miatt akarták meglátogatni őket.

A páros két éven át tett kísérleteket, hogy besomfordáljanak az őrök mellett, akik játékosan elsiccegették őket.

Az erről készült képek azonban felkerültek a közösségi oldalakra és egy csapásra híressé tették a macskákat – és a múzeumot.

Riley, a bostoni múzeum kutyája
Riley, a bostoni múzeum kutyája

A macskákon kívül más állatok is segítenek a műtárgyak védelmáben: Bostonban egy Riley nevű kutyus segíti a múzeum biztonsági szolgálatának igazgatóját. Riley-t arra képeztték ki, hogy kiszagolja és jelezze a kártevőket. Vele ellentétben Stella, a British Museum Harris-ölyve saját hatáskörben meg is oldja a kártevőirtást legyen szó patkányokról vagy az üvegtetőn hesszelő galambok és sirályok elriasztásáról. A Portugália egyik legszebb épületének számító Mafra-palota könyvtárában valószínűleg az alapítás óta vigyáznak a kötetek biztonságára denevérek. A nappal a polcok között szunyókáló állítok éjjel elkapják a köteteket megrongáló rágcsálókat és rovarokat.

Itthon az Aquincumi Múzeumnak van bentlakó cicája. Teki a múzeum Facebook-bejegyzéseiben is rendszeresen felbukkan.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!