Április 25-én, nem sokkal 80. születésnapja előtt elhunyt Fias Gábor Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművész, érdemes művész, a Kodály vonósnégyes alapítótagja. A hírt családja erősítette meg.
Fias Gábor 1941. május 7-én született Győrben. Hegedűtanulmányait a Győri Konzervatórium befejezése után a Zeneművészeti Főiskolán végezte. A diploma megszerzésével szinte egy időben lett a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagja, majd az akkor alakuló, fiatal muzsikusokból álló Sebestyén-vonósnégyesbe került. (Tagjai: Sebestyén Ernő, Szabó Tamás – 1969-től, Fias Gábor, Devich János.) Ez a felállás a később világhírűvé vált Kodály vonósnégyes elődje volt – a zeneszerző nevét 1970-ben, a Liszt Ferenc-díj elnyerése után vették fel. A kvartett 1990-ben az érdemes művész címet is megkapta.
1969-ben Sebestyén Ernővel és Devich Jánossal vonóstriót alkotva indultak a müncheni ARD Nemzetközi Zenei Versenyen, amelyről az első díjat hozták el.
A Kodály-vonósnégyes az athéni Akropolisznál (1980-as évek) – fotó: Falvay Attila
Fias Gábor 2000-ig, közel 35 éven át volt az együttes állandó tagja brácsaművészként, de ezzel párhuzamosan, mintegy 40 éven keresztül az Operaház Zenekarának is művésze volt, ahol a hegedűszólamot erősítette. Több évig játszott a Solistes Européens Luxenbourg zenekarában, illetve a Budapesti Fesztiválzenekarban is. Nyugdíjba vonulása után a Szent István Király Zeneművészeti Szakiskolában tanított kamarazenét. Néhány éve visszaköltözött szülővárosába, Győrbe.
