Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Munkásmozgalmak, vallási ellentétek és prostitúció - Megnéztük a Nemzeti Galéria preraffaelita kiállítását

Munkásmozgalmak, vallási ellentétek és prostitúció – Megnéztük a Nemzeti Galéria preraffaelita kiállítását

A gyönyörű és gazdag meseillusztrációnak tűnő képek a lehető legjobb pillanatban érkeztek, hogy kiszakítsák a nézőket a járvány valóságából. A preraffaelita kifejezés itthon talán kevéssé ismert, de a festmények már sokaknak ismerősek lehetnek. A Nemzeti Galéria tavalyra tervezett tárlatát sikerült új időpontra tenni, így augusztusig Shakespeare szereplőitől a középkori legendák hőseiig számos legendás alak vendégeskedik a Vár kiállítótermeiben, de mellettük megjelennek az iparosodás szociális problémái is. Plesznivy Edit, a Vágyott szépség című kiállítás társkurátora, az Utópia szépsége című magyar kísérő kiállítás kurátora mesélt arról miben is hoztak újat ezek az alkotók.

- hirdetés -

– A magyar közönség többségének idegenül hangozhat a preraffaeliták neve. Találkozhattak már velük itthoni tárlaton?

- hirdetés -

– Igazán nagyszabású preraffaellita válogatást még nem állítottak ki Magyarországon. A 19-20. század fordulóján néhány mű járt már nálunk, illetve 1980-ban egy szűkkörű grafikai válogatást is bemutatott a Nemzeti Galéria.

Ilyen komoly áttekintő, bemutató tárlat azonban még soha nem volt hazánkban.

Ez az irányzat itthon nem annyira ismert, összemosódnak a 19. századi angol művészetben a viktoriánus kor más alkotói és a preraffaelita kör művészei. Ez egy remek alkalom ennek a művészeti korszaknak árnyalt megismerésére.

– Kik voltak az alkotók? Hogyan indult a mozgalom?

– Hét, akkor még a Royal Academy Schoolban tanuló fiatal összefogásából jött létre a csoportosulás 1848-ban. A diákok fellázadtak az oktatókkal és a 18. század óta bevett, maradi gyakorlattal szemben, amely a klasszikus reneszánsz művészeket és művészetet tartotta követendő mintának. Ez azonban nem felelt meg azoknak az értékeknek és problémáknak a kifejezésére, amelyekkel ők szembesültek a mindennapjaikban.

Egy este összeültek John Everett Millais műtermébe és megalapították a Preraffaelita Testvériséget (Pre-Raphaelite Brotherhood), melynek tagja volt többek közt William Holman Hunt, John Everett Millais és Dante Gabriel Rossetti is.

A kezdetben titkos társaságként működő csoport tagjai saját nevük helyett a társaság nevében, PRB-ként szignálták műveiket, ezzel sok találgatást okozva a művészeti berkeken belül.

A preraffaelita név utal arra, hogy az akadémikus érett reneszánsz helyett ők visszanyúltak a korareneszánsz és a Raffaello előtti festészethez. Ennek, az akkor „primitív”-nek nevezett művészeti korszaknak az egyszerűségében, tisztaságában találták meg azt a látásmódot, amellyel szerintük a kor társadalmi, szociális, vagy épp vallási problémáit hitelesen meg tudták jeleníteni. Nemcsak a stílus, de a témák is újak voltak tehát.

– Melyek voltak ezek az új témák?

– Az 1840-50-es évek az ipari forradalom kora, az iparosodás számos új problémát termelt ki. Ilyen volt például

a munkások helyzete, majd a munkásmozgalmak, a katolicizmus és protestantizmus közötti összeütközések, de a prostitúció kérdése is. A viktoriánus kor szemérmesen elfedett számos olyan témát, amelyet ők felszínre hoztak.

– Miben voltak még újítók ezek a művészek?

– Sokkal személyesebbé, átélhetővé tették még az ismert történeteket is. A hagyományos – vallási, történelmi, irodalmi – témákat is másképp közelítették meg. Többek közt azzal is, hogy saját családjukból, baráti körükből választottak modelleket. Az élethelyzetükből adódó konfliktusokat, drámákat is beemelték a művekbe.

A börtönbe vetett Ágnes megkapja a mennyekből ragyogó fehér öltözetét, 1905 Frank Cadogan Cowper (1877-1958)
A börtönbe vetett Ágnes megkapja a mennyekből ragyogó fehér öltözetét, 1905
Frank Cadogan Cowper (1877-1958)

A festés technikai oldalához is újító módon álltak: A francia plein-air festőkkel párhuzamosan, az impresszionistákat mintegy húsz évvel megelőzve kivonultak vásznaikkal a műteremből, és egy-egy kép születése során a szórt fény hatásait pontosan rögzítve hónapokig a szabadban festettek

Az itt érvényesülő fényhatások egészen más hangulatot teremtettek képeiken. Emellett a festékek használatával is kísérleteztek, így például fehér alapozást vittek fel a vászonra és az olajat lakkal keverve fényesen csillogó, tükörszerű felületeket hoztak létre.

– Erre a személyességre és kísérletező kedvre a mostani tárlaton is találunk példákat?

– A kiállítás az angol kurátor, Carol Jacobi koncepciója alapján épül fel. Ő William Holman Hunt monográfusa, s ennek a korszaknak a szakértője. Kilenc tematikus egységet hozott létre a kiállításon. Az első a Középkori modernek címet viseli, itt látható például Rossetti Angyali üdvözlete, egy középkorias hangulatú kép, amelyen a hófehér és kék színek dominálnak.

"<yoastmark

Ez egy korai képe, ahol testvérei voltak a modellek. Christina Rossettiről mintázta Mária alakját, Michael Rossetti pedig a hírhozó angyal modelljéül szolgált. Itt nem a megszokott, kék köpenyben trónoló Madonnát láthatjuk, hanem egy riadt fiatal lányt, aki gyűrött hálóruhában kuporog az ágyon.

A Festett költészet szekcióban számos irodalmi illusztrációt találunk. Itt látható John Everett Millais A megszabadító parancs című műve, amely az 1855-ös párizsi világkiállításon hatalmas sikert aratott. A festmény a 18. századi jakobita lázadáshoz kapcsolódó életkép. Azt a pillanatot ragadja meg, amikor egy feleség átnyújtja a szabadon bocsátási parancsot az őrnek, amellyel kiszabadítja férjét a börtönből.

Az asszony alakjának modellje preraffaelita festőket támogató neves művészetkritikus, John Ruskin felesége, Effie volt.

Később Millais és a nő között szerelem szövődött, Effie el is vált Ruskintól – hatalmas társasági botrányt kavarva – és hozzáment a művészhez, akivel boldog házasságban éltek.

Sir John Everett Millais, Bt (1829-1896) A megszabadító parancs - 1746 (1852-3)
Sir John Everett Millais, Bt (1829-1896) A megszabadító parancs – 1746 (1852-3)

A képi témák, motívumok mellett tehát személyes sorsok, tragédiák, szerelmek húzódnak. Ezeket a mélyebb rétegeket a kísérőszövegeken lehet követni, így az alkotók életébe is bepillantást kaphatnak a látogatók. Ilyen tekintetben is nagyon izgalmas felfedezés lehet a kiállítás.

– Melyek ennek a stílusnak a felismerhető jegyei?

– Nem az elmosódó fény-árnyék hatás, hanem a tiszta színek használata, az éles körvonalak és a leegyszerűsített, szinte geometrikus formák jellemezték a kezdeti éveket. A jellemző élénk színhasznált és az aprólékos ecsetkezelés miatt szinte kiütötték a mellettük kiállított műveket az akadémia kiállításain, annyira világosak, fényesen világítóak voltak.

Ez az irányzat egy hosszan elnyúló időszakot ölelt, fel az 1850-es évek elejétől a 1900-as évek elejéig tartott, illetve élt a hatása az angol képzőművészetben. Ez alatt stilárisan és tartalmilag is sokat változott, más és más irányba indult, más források után nyúlt, a mozgalom három fő alakjának festészete is eltérő irányokat vett. Rosetti munkássága például később William Morris iparművészeti törekvéseit és Edward Burne-Jones szimbolista művészetét inspirálta.

John William Waterhouse: The Lady of Shalott, 1888 - forrás: Magyar Nemzeti Galéria/Tate Museum
John William Waterhouse: The Lady of Shalott, 1888 – forrás: Magyar Nemzeti Galéria/Tate Museum

A kiállítás nemcsak a kezdeti öt évet, a Preraffaelita Testvériség alkotóinak munkásságát tárja fel, de bemutatja a tágabb körhöz kapcsolódó folyamatokat, és azt is, hogy miképp hatottak a korszak más művészeire, akik nem kapcsolódtak szervesen a csoporthoz. Kitér arra is, milyen leágazások születnek, eljut az angol esztétizmus korszakához, Rosetti gyönyörű és talán legismertebb nőalakjaihoz, vagy Burne-Jones különös, misztikus képeihez.

Az utolsó, a Mítoszok és legendák elnevezésű teremben azt láthatjuk, ahogy a mozgalom akademizálódik, hivatalossá válik és óriási vásznaival nemcsak egy új műgyűjtői kör lakásait díszíti, de eljut a hivatalos intézményekbe és múzeumokba is. Itt Waterhouse hatalmas Lady of Shalott-ja: klasszikus preraffaelita téma, de már nem intim megfogalmazásban, hanem monumentális, a Royal Academy falára kívánkozóban.

Lady of Shalott, vagyis Shalott kisasszony az Artúr-mondakör egyik közkedvelt története. Az 13. századból származó történetnek az Alfred Tennyson-féle vers változata a legnépszerűbb. A legenda szerint a hölgy a Camelothoz vezető folyó mellett, egy világtól elzárt kastély toronyba zárva szövi kárpitba mindazt, amit a külvilágból lát – egy tükör segítségével. Egy titkzatos átok miatt ugyanis nem pillanthat egyenesen ki az ablakán és nem is vehet részt a valódi életben. Egy nap azonban megpillantotja a Camelotba tartó Sir Lancelot sisakjának csillanását és meghallja énekét. Olyannyira lenyűgözi a férfi, hogy feledve minden mást egyenesen az ablakhoz fut és kinéz rá. Ettől beteljesült az átok, meghasadt a tükör és elfeslik a kézimunkája. A szerelmes hölgy a folyóhoz megy, ahol csónakba száll Camelot felé, azonban az átok miatt meghal mielőtt a városba érne. Így ott már csak a csónakban fekvő csodás szépségű lány kilétét találgathatják a helyiek. Az angol kultúrában gyakran felbukkanó sztori a magyar tévénézőknek az Anna a Zöld oromból című sorozatból lehet ismerős, ahol a lányok mindig ezt a történetet játszották el. Agatha Christie A kristálytükör meghasad regényének címét is innen kölcsönözte.

– Az irodalom mennyire jelentős szerepet játszott ennek az irányzatnak a műveiben?

– Már a kezdeti években markánsan jelen volt az irányzat inspirációi között az irodalom: Tennyson, Browning, de leginkább Shakespeare alakjai. Ennek legjobb példája az egyik legismertebb preraffaelita kép, Millais: Ophelia-ja. Számos illusztrációt készítettek a kor neves költői, így például Keats, Tennyson verseihez.

John Everett Millais: Ofélia (1851 - 1852)
John Everett Millais: Ofélia (1851 – 1852)

Rossettit például már a szülei is irodalmi pályára szánták, hiszen irodalmár édesapja Danténak keresztelte. (Az édesapja olasz politikai emigráns volt.) Pályája kezdetén még ingadozott a festői és a költői karrier között. Számos verset írt és sokat fordított is.

Az ő nevéhez fűződik a kettős műalkotás műfaja is. Ez azt jelentette, hogy egy témát nemcsak a képzőművészet oldaláról ragadták meg, hanem a költészetéről is.

Ugyanazt a motívumot képben és versben is feldolgozták, de ezek nem illusztrációk, hanem ugyanannak a témának más és más műfaj felől történő megközelítése. A budapesti kiállításon is vannak ilyen párok, a képek mellett a falon a versek is olvashatók.

Ide kapcsolódik:
Vissza a múzeumba! – Újra nyitva a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

– Magyarországon mennyire jelent meg ez az irányzat, hiszen mi 1848-ban egészen mással voltunk elfoglalva?

– 1848-ban még Európában sem volt jelentős hatásuk, mivel nem voltak annyira fejlettek a nyomdai lehetőségek, hogy albumok készüljenek. Eleinte elsősorban Angliában hatottak, ezen változtatott az 1855-ös, majd az azt követő párizsi világkiállítások, illetve az első 1895-ös velencei biennálé. Anglia rendre képviseltette magát a preraffaelita művészekkel is, akik így bekerültek az európai köztudatba is.

Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Tate Múzeumból érkező, nagy áttekintést nyújtó anyaghoz egy nívós magyar kiállítást is tudunk párosítani, ugyanis a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria fontos célkitűzése, hogy a hazai művészettörténeti vonulatok nemzetközi összefüggéseit feltárja.

KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR Boér Lenke arcképe, 1905
KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR Boér Lenke arcképe, 1905

A 19. századi magyar művészetet elsősorban osztrák, német és francia hatások formálták. A századfordulón kibontakozó brit–magyar kapcsolatok révén azonban a magyar irodalomban, a képző- és iparművészetben, valamint az építészetben is érvényesült a preraffaelita művészet, az Arts and Crafts mozgalom, illetve számos angol alkotó termékenyítő hatása. A preraffaeliták legjelentősebb befolyása a gödöllői művésztelep ars poeticájában, valamint Gulácsy Lajos korai időszakában jutott érvényre, de az angol művészek hatása több hazai alkotó munkásságában is tetten érhető.

1. WALTER CRANE (Liverpool, 1845 – Horsham, 1915) A szirén és a hajó (a londoni Leighton House-hoz készült mozaikfríz terve), 1877–1879 körül
1. WALTER CRANE (Liverpool, 1845 – Horsham, 1915) A szirén és a hajó (a londoni Leighton House-hoz készült mozaikfríz terve), 1877–1879 körül

Az Utópia szépsége című társkiállításon a Szépművészeti Múzeum praraffaelita grafikái mellett Körösfői, Nagy Sándor és számos, a gödöllői művésztelephez csatlakozó alkotó műve kapott helyet. A hazai művésztelep előzményeit az angol preraffaeliták romantikus-historizmusa, a kézműves hagyományokat felelevenítő William Morris munkássága, valamint az Arts and Crafts mozgalom jelentette, de komoly befolyást gyakorolt rájuk a késői preraffaelita iparművész, Walter Crane tevékenysége is.

A korszak összművészeti törekvéseinek szellemében Gödöllőn a képző- és iparművészet számos ágában készültek művek: festmények, falképek, grafikák, szobrok, bútorok, hímzések, textilek, faliszőnyegek, üvegablakok, jelmeztervek, könyvillusztrációk és művészkönyvek.

A csaknem másfél évtizedig Itáliában élő Gulácsy Lajos u.n. preraffaelita korszakában, 1903-1908 között készült képeire Rossetti és Burne-Jones képei hatottak, valamint a kora reneszánsz festők; Fra Angelico, Fra Filippo Lippi és Botticelli, és Dante írásai azok, akik korábban az angol preraffaelitákat is inspirálták.

GULÁCSY LAJOS Varázsló kertje (Varázslat), 1906–1907
GULÁCSY LAJOS Varázsló kertje (Varázslat), 1906–1907

Ha nem is egyértelműen, de áttételesen, búvópatakként német vagy francia áttéten keresztül felfedezhető az angol hatás Rippl-Rónai József vagy Ferenczy Károly kiállításra került műveiben is.

Az angol tárlathoz nagyszabású, dekoratív katalógus készült az angol kurátor, Carol Jacobi és Péteri Éva magyar kutató, egyetemi tanár tanulmányaival, gazdagítva képelemzésekkel, életrajzokkal. A magyar tárlatot Vargyas Júlia és Plesznivy Edit művészettörténészek tanulmányaival egy kisebb katalógus kíséri.

Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
Magyar Nemzeti Galária – 2021. május 13. – augusztus 22.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!