Papageno Radio
Színház 120 éve született Szerb Antal, a magyar irodalom legnagyobb könyvmolya

120 éve született Szerb Antal, a magyar irodalom legnagyobb könyvmolya

1901. május 1-jén született a magyar irodalom talán első hivatásos könyvmolya, Szerb Antal, aki elsöprő lelkesedéssel viseltetett az írott szó iránt – ahogyan mi az ő szavai iránt.  Ezért a hosszas méltatás helyett kedvenc idézeteinkkel és könyvajánlóval ünnepeljük az évfordulót.

Kortársai kamaszos jelenségnek írták le Szerb Antalt, akinek ez a tulajdonsága még a negyvenes éveibe lépve sem kopott meg. Sőt, átszivárgott írásaiba és ironikus megjegyzései, humoros szemlélete frissé, a mai olvasó számára is élvezetessé teszik írásait. Széleskörű érdeklődése a legkülönfélébb témákra kiterjedt, a filozófia és a történelem mellett a vallástudomány is foglalkoztatta.

Az egész életében irodalmat tanító Szerb két irodalomtörténeti kötetével gyakorlatilag ezt a hivatását vitte át az írói munkájába. Először verseivel mutatkozott be a Nyugatban mindössze húszévesen. Ezután novelláival szerepelt a lapban. 1934-ben megjelent a Pendragon-legenda, amely egyesítette a kalandregényt, krimit és kultúrhistóriát. Ezt követte a magát kereső ember önelemző regénye, az 1937-es Utas és holdvilág.

A regényíró, novellista, műfordítóként is nagyon termékeny volt. Anatole France-tól Somerset Maugham-on át P. G. Wodehouse-ig számos szerző műveit ültette át magyarra. Emellett egy ideig a Belvárosi Színházban is dolgozott rendezőként 1925-ben. A negyvenes években a katolikus hitben nevelkedett, de zsidó származású írónak egyre szűkült a mozgástere. Nem taníthatott többé és írásai sem jelenhettek meg. 1943-ban, majd 1944 júniusában munkaszolgálatra hívták be. Előbb Pesten dolgoztatták, majd 1944 novemberében Sopron mellé, Fertőrákosra, később Balfra vitték. Innen felesége, Bálint Klára és befolyásos ismerősei kétszer is próbálták megszöktetni. Ő azonban nem volt hajlandó magára hagyni barátait, írótársait, Sárközi Györgyöt és Halász Gábort. Szemtanúk szerint 1945. január 27-én nyilas keretlegények puskatussal agyonverték.

Ide kapcsolódik:
Botlatókövet avattak Szerb Antal tiszteletére

Kötetek Szerb Antaltól és Szerb Antalról

Irodalomtörténeti munkái

segítenek, hogy más szerzőkhöz is kedvet kapjunk, vagy épp merjünk kevesebb pátosszal közeledni hozzájuk. Ezek saját korukban épp olyan népszerűek voltak, mint ma. A Magyar irodalomtörténet már a megjelenésekor nagy siker volt, az első kiadás pillanatok alatt elfogyott – írja a Könyves Magazin.

A közönségsikerre tekintettel 1934-ben részben emiatt egy nappal meg is hosszabbították a könyvhetet.

A stílus és a nyelvhasználat azonban nem nyerte el mindenki tetszését, 1943-ban betiltották. A magyar és A világirodalom történetének szövegét megjelenése óta többször is megváltozatták. A Rákosi-korszak kiadásaiban például a Mai orosz irodalom fejezetet a sztálini Szovjetunió eredményei iránti lelkesedés jegyében teljesen újraírták, de a későbbi is több változtatást eszközöltek a szövegen.

Így az 2019-ben újra sajtó alá rendezett Magyar irodalomtörténete, illetve az idén megjelent A világirodalom története azok számára is tartogathat meglepetéseket, akik már otthonosan mozognak ezeknek a köteteknek a korábbi kadásaiban. A frissen megjelenő könyv a Szerb Antal életében megjelent szövegváltozat alapján készült.

Utas és holdvilág

A legendává vált regény kapcsán valóságos divathullám indult az elmúlt években. A Libri díszkiadással ünnepelte ezt a fokozódó érdeklődést.

Libri - Utas és holdvilág
Libri – Utas és holdvilág

A hammelni patkányfogó

Kisebb irodalmi szenzációt okozott 2018-ban Szerb Antal egy addig ismeretlen, mindössze tizennyolc évesen írott mesejátékának első kiadása. A szerző 1919-ben írta a művet, vagyis még az előtt, hogy 1921-ben verseivel bemutatkozott a Nyugat hasábjain. A szöveg egészen néhány évvel ezelőttig a hagyatékban kallódott. A közismert patkányfogó-legendát eltér végcsengéssel írta meg az ifjú szerző nyolc apró füzetben jegyezte le, és javításokat is csak alig-alig eszközölt rajta.

Már ez a történet megmutatja Szerb eszmerendszerének, ideálvilágának lenyomatát, a pogány és keresztény mondavilág ellentétét. A mesedráma végkifejlete és tanúsága szerint a vallásosság és az idealizmus helyét a művészet hatalmába vetett hit váltja fel.

Szerb antal: A hammelni patkányfogó
Szerb antal: A hammelni patkányfogó

„Történt ugyanis, hogy hamvazószerdán, miután a templomból kijöttünk, ahol is áhítatunkat közben meg tetsző módon kifejezésre juttattuk, a város előkelő társasága este szerény hajlékomba gyülekezett egybe, hogy polgárias békében és tisztességben elfogyassza estebédjét. Vacsora után a verandán az ifjúság, apáinktól örökölt megcsorbíthatatlan jókedvéből kifolyólag, félretolatta az asztalokat, voltak itt éppen vén muzsikusok, akik még talán talpalávaló nótákat farigcsáltak, egyszóval polgárian békés és biztonságos táncra illesztették magukat. Maga a plébános úr, aki ott volt, adta meg rá az engedélyt. Önkéntesen azonban a városban tartózkodott egy dominikánus barát a szomszédos kolostorból, aki rendjének sötét szellemében nevelve megbotránkozott azon, hogy mi tiltott időben lakodalmat rendezünk. Felrohant polgárian tisztességes hajlékomba, és durva kifejezésekkel illetve minket, ünneprontónak nevezett, mondván, hogy nem tudjuk szomorkodni az ünnepek szomorúságát – és igen, igen durva kifejezésekkel fenyegetve kijelentette, hogy ezért súlyos büntetésben lesz részünk.”

Havasréti József: Szerb Antal

Egy kötet azoknak, akik nemcsak Szerbtől, de Szerbről is szívesen olvasnának. Havasréti József részletgazdag portréjából

megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait

és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. A teljesebb kép érdekében Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja. A könyvből képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről.

Havasréti József: Szerb Antal
Havasréti József: Szerb Antal

Szerb Antal: Nagy emberek gyermekcipőben

A könyv ismét egy, a hagyatékban fellelt szövegből született. A Rádióelőadások feliratú dosszié anyagát közli, a benne lévő gépiratok fotójával együtt. Szerb 1934 és 1938 között számos előadás anyagát állította össze a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezető Cs. Szabó László kérésére. Az írások egyes verziói, témái felbukkantak ó a Nyugat hasábjain és a regényeiben. Érdekességük, hogy

bepillantást engednek az író nagyobb lélegzetű alkotásainak keletkezésébe.

Rávilágítanak Szerb Antal kitünő elemzési készségeire, hatalmas tudására, és kifinomult stílusára. A képes melléklet regénytöredéket, stílusparódiákat tartalmaz, és tovább erősíti, hogy Szerb Antal hagyatékában van még mit keresni.

 

Idézetek

  • Nosztalgia ellen nincs orvosság. (Szerb Antal: Utas és holdvilág)
  • És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami. (Szerb Antal: Utas és holdvilág)
  • Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, és mindennel foglalkozom, ami rendes embernek nem jut az eszébe. (Szerb Antal: A Pendragon legenda)
  • Vannak, akik szórakozásból olvasnak, és vannak, akik műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani; de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer – csak ez az igazi olvasó. (Szerb Antal: A világirodalom története)
  • Ha rövidesen nem történik velem valami egészen váratlan nagyszerű, hát nagyon dühös leszek. (Szerb Antal: Szerb Antal válogatott levelei)

  • Elöntött a semmihez sem hasonlítható melegség, amit mindig érzek, ha sok könyvet látok együtt. Legjobb szeretnék ilyenkor henteregni, fürödni a könyvekben, szagolni a régi könyvek csodálatos porszagát, minden pórusommal könyvet érezni. (Szerb Antal: A Pendragon legenda)
  • Utunk irányát magunkban hordjuk, és magunkban égnek az örök, sorsjelző csillagok. (Szerb Antal: Utas és holdvilág)
  • Ui. Kedves Dóri, ha már olyan jóindulatú, hogy a keresztnevemen szólít, nagyon szépen kérem, hívjon inkább Tóninak, mert Antal, az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett. (Szerb Antal: Szerb Antal válogatott levelei)

BALOGH JÓZSEFNEK
Bp.,1936. dec.15.

Kedves Szerkesztő Úr,
itt küldöm a gyakornokot és a novellát. A novellát*, ha a célnak nem felel meg, kegyeskedj visszaküldeni. A gyakornokot megtarthatod.

Tisztelettel üdvözöl híved
Szerb Antal
(Szerb Antal válogatott levelei)

  • Goethe költő volt, és Nietzschét halálig gyötörte a félelem, hogy ő is csak költő. (Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet)
  • …a balladai homály mindent pótol, többnyire a tehetséget is. (Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet)
  • (…) senki sem nagy ember a lakája szemében, mondta Hegel. (Szerb Antal: A királyné nyaklánca)
  • És Ön mégis valami misztériumot fog sejteni, amint karácsony előtt magányosan baktat a józsefvárosi utcák homályán, nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy a főbérlő, befőttesüvegei közt, valami receptet őriz, az életnek valami abszolút rendjét, amely csak a Józsefvárosokban nyílhat virággá, szőke lányok formájában, itt és az egész világon. (Szerb Antal: Budapesti kalauz)

(via Könyves Magazin, moly.hu, Bookline.hu, A magyar irodalom arcképcsarnoka)

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!