Új miniszobor bukkant fel! Ezúttal a váciak örülhetnek Kolodko Mihály alkotásának, aki szokása szerint egy, a városhoz kapcsolódó anekdotát öntött bronzba.
A pöttöm királynő a váci diadalív vagy Kőkapu mellett bukkant fel. A magyar trónt 1740-1780-ig birtokló uralkodó 1764-ben látogatott el a városba.
„Mária Terézia, a magyarok királynője 1764. augusztus 27-én családjával együtt öt napos látogatásra érkezett Vácra Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi hercegérsek meghívására. A királynőt kísérte férje, I. Ferenc német-római császár, valamint négy gyermekük” – számol be az eseményről a muzeum.hu.
A hatalmas megtiszteltetéshez a helyiek is igyekeztek méltónak bizonyulni:
„A püspök a város földesuraként aprólékosan szabályozta az előkészületeket. (…) Az épületállomány megújítása érdekében átgondolt tervezés, bontás, építés kezdődött, s a korábban már megkezdett munkálatok felgyorsítását is szorgalmazták. (…) A királyi család és kísérete a Dunán érkezett hajókkal egyenesen a pozsonyi országgyűlésről. Váci partraszállásuk helyét a fogadásukra épített, országunkban egyedülálló diadalív jelzi. A vendégek a város főterén, az akkor még egyemeletes, püspöki lakként szolgáló épületben szálltak meg.” Eddig a történelmi tények.
A városi legenda szerint azonban hiába volt a nagy igyekezet, Mária Terézia nem mert áthajtatni hintajával a sebtiben, mindössze két hét alatt felhúzott diadalív alatt. A copf stílusban épült látványosságnak még várnia kellett kicsit, hogy bizonyítsa, kiállja az idő próbáját és nem mer ráomlani a felséges főkre. Visszafelé állítólag már megkockázatott egy átkelést a királynő is. Vagyis a történet igazi happy enddel zárult.
A finom hölgyekről kialakított képet idézi az a mozdulat, ahogy a királynő szívéhez kap, másik kezét pedig homlokához érinti, jelezve, hogy hamarost elalél. Kolodko ismét kikacsint a nézőre. A társadalmi elvárásoknak megfelelő nőképet láthatjuk itt, miközben Mária Teréziánál erősebb asszony valószínűleg kevés lehetett a történelemben. 40 éven keresztül igazgatott számos országot, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és 1765 között német-római császárné. Apja csak az ő kedvéért alkotott törvényt, a Pragmatica sanctiót, hogy halála után lányként is trónra léphesse. A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház „ősanyja”. „Mellesleg” pedig tizenhat gyermeket szült.
Időközben Kolodko Mihály Facebook-oldalán is megjelent a kihelyezésről készített videó Mária Terézia extázisa címmel. Ezzel az alkotó egy új értelméezést villant fel: a királynő nevével játszva utal a művészettörténetben többször előforduló témára, Szent Teréz extázisára. Ebben a témakörben Gian Lorenzo Bernini szobra a legismertebb, ahol Avilai Szent Teréz misztikus írót, a Sarutlan Karmelita Rend megalapítóját egy angyal társaságában ábrázolja. A tizennyolc évesen kolostorba vonuló Teréznél egy súlyos betegséget követően kezdődtek a misztikus látomások. Ezek során saját bevallása szerint elemelkedett a földtől. Bernini alkotásában az isteni extázis pillanatit a fizikai gyönyöröket átélő nő fizikai jegyeivel ábrázolta.
A művész további szobrainak lelőhelyeiért érdemes idekattintani és akár mindet meglátogatni. Vagy legalább a hazaiakat, egy Albert Einstein ugyanis jutott Amerikába is, a stockholmi magyar követséget egy mini-Nobel őrzi, a német erdők egyikében pedig Rákóczi üldögél a nevét viselő forrásnál.
