Papageno Radio
Intermezzo Haydneum néven jön létre a Magyar Régizenei Központ

Haydneum néven jön létre a Magyar Régizenei Központ

2021-ben Magyarország Kormánya úgy döntött, hogy nemzeti intézményt hoz létre, amely támogatja a magyarországi régizene-játszást, egyben bemutatja a barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus zenei korszak (1630-1830) magyar vonatkozású repertoárjának értékeit. A Haydneum Joseph Haydn (1732–1809) – az ebben az időszakban a magyar területen tevékenykedő zeneszerzők közül a legkiemelkedőbb – nevét viseli.

Egy ilyen intézmény létrehozása része annak a hosszú „barokk újjáélesztési folyamatnak”, amely az 1970-es évek elején indult el európai országokban. A néhány úttörőből álló első generáció után (melynek fő alakja kétségtelenül Nikolaus Harnoncourt volt) az 1980-as években számos zenész követte őket, akik korabeli hangszereken játszó együtteseik élén újra-felfedezték a régi repertoárt, a könyvtárakban és levéltárakban elérhető értekezések és források feldolgozásának segítségével.

A korabeli kották újra-értelmezésének nagyszerű mozgalma az 1990-es években érte el csúcspontját, olyan művészek megjelenésével, mint William Christie, Jordi Savall, a Kuijken-testvérek vagy John Eliot Gardiner.

Ebben az időszakban Hollandia, Belgium, Franciaország, Németország és Olaszország után Közép-Európa is a barokk újrafelfedezésének új központjává vált: régizenei együttesek alakultak Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. Magyarországon egyrészt a Capella Savaria és Concerto Armonico, másrészt a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar az úttörők ezen a téren, és azóta is fáradhatatlanul folytatják művészi felfedező útjukat.

A Haydneum létrejöttéről szóló sajtóeseményt ide kattintva lehet megnézni.

E nemzetközi lelkesedés, valamint a kivételes tehetségű magyar zenészek kiváló teljesítménye ellenére a régizene-játszás sokáig háttérbe szorult a magyar zenei életben, mivel az intézményi hálózatban nem találta meg az őt megillető helyet. Nagy szükség van e téren a megismertetésre és az érdeklődés felkeltésére, a gyakorlati oktatásra, a zenetudományi, történeti és organológiai kutatásokra, a hangszerekhez és kottákhoz való hozzáférésre, a referenciaszövegek magyarra fordítására, a fiatal művészek szakmai integrációjára, és a meglévő együttesek megerősítésére… azaz még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a régizene-játszás valóban, megalapozottan és tartósan létezhessen Magyarországon, ugyanúgy, mint ahogy számos más európai országban. Ez tehát a Haydneum első küldetése:

a zenei közeg újjáélesztése és a Magyarországon, korabeli hangszereken játszott barokk és klasszikus repertoár jelenlétének rendszerbe szervezése.

A fiatal kutatók és zenészek nevelése és oktatása szakmai gyakorlatok, mesterkurzusok, képzések és ösztöndíjak formájában fog megvalósulni. A régi hangszerek felújítása és kópiák készítése, amelyek hazai intézményekhez kerülnek, a tevékenység másik fontos része lesz. Végül a Haydneum figyelemmel kíséri és támogatja a régizenét népszerűsíteni kívánó magyarországi helyszínek, fesztiválok vagy együttesek kezdeményezéseit.


Egyébiránt fontos megemlíteni, hogy Magyarország a 17-18. századból is a korábban véltnél jóval gazdagabb zenei repertoárral rendelkezik. Számos olyan magyar, magyar származású, vagy itt tevékenykedő külföldi zeneszerzőre lelhetünk az 1630-1830 közötti időszakban, akik még mindig kevéssé ismertek.

Az olyan nagy nevek mellett, mint Joseph és Michael Haydn vagy Johann Nepomuk Hummel, ki ismeri igazán Gregor Joseph Werner, Johann Georg Albrechtsberger, Istvánffy Benedek, Frédéric Kalkbrenner, Johann Sigismund Kusser, Georg Christoph Strattner, Anton Zimmermann, Franz Wenzel Zivilhofer és még sok más szerző életművét?

Zenéjük hiába gyönyörű, mégis olyan archívumokban szunnyad publikálatlan kéziratok formájában, amelyek gyakran még a hivatkozásokban sem szerepelnek. A stílus és műfajok tekintetében is jelentős, ilyenfajta zenei anyag újbóli felfedezése, digitalizálása, katalogizálása, elemzése, kiadása és újkori bemutatója a Haydneum második küldetése; annak érdekében, hogy Magyarország visszakaphassa zenei örökségét, külföldön is tündököltethesse azt, és átörökítse az utókor számára.

E valóban magyar örökség mellett egyéb fel nem fedezett kincsek is szunnyadnak az ország könyvtáraiban. Az évszázadok során utazások, esküvők, adományok vagy vásárlások révén felhalmozott zenei gyűjtemények, amelyek ritka külföldi – főleg olasz, német és francia – kottákat tartalmaznak, a régmúlt művészeti élet egy másik aspektusáról is tanúskodnak, amely nemzetközi kapcsolatok, kulturális kölcsönhatások és repertoárok átvétele révén (olykor feldolgozások vagy átiratok formájában) valósult meg, a terjesztésüktől függő mértékben. Ezen zenei gyűjtemények – amelyek még kevésbé feldolgozottak, mint az elsődlegesen magyar vonatkozású zenei anyag – hatalmas kutatási teret kínálnak a kutatóknak, az előadók számára pedig lenyűgöző művészi munkát sejtetnek.

Érthető módon mindezek kutatása a Haydneum egyik legfontosabb tevékenysége. A magyar vonatkozású barokk és bécsi klasszikus zenei élet szakembereit összefogó tudományos bizottság irányításával a kutatást tanulmányi területek, valamint ambiciózus többéves kutatási projektek formájában szervezzük meg, a történeti, társadalmi, zenetudományi és előadói gyakorlattal kiegészítve. Mindez szemináriumok, kurzusok és konferenciák megszervezésében, valamint a digitálizált források, könyvek és partitúrák kiadásában ölt formát. Ösztöndíjakat kínálunk azoknak a hallgatóknak, akik elkötelezettek az érintett repertoár tanulmányozása iránt.

Ide kapcsolódik:
Egy világsztár dalai harisnyákon – Joseph Haydn művészete

A kutatókkal és művészekkel közösen, a zenei örökség érdekében végzett munka igazi, végső célja a koncerten vagy előadáson elhangzó megvalósítás, amelyet előbb a magyar zenekedvelő hallgatóságnak, majd a nemzetközi közönségnek szánunk. Ennek érdekében a Haydneum minden évszakban számos hangversenyt kínál majd (fesztiválok formájában) Budapesten, Fertőd-Eszterházán és az ország más városaiban. A Haydneum rezidens együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar különösen aktívan népszerűsítik majd a kutatásból és kiadásból származó műveket, de más, magyar és külföldi vendégegyüttesek is részt fognak venni ebben a tevékenységben. Lemezfelvételek és nemzetközi turnék megszervezése által szintén biztosítani fogjuk, hogy az így elvégzett munka eredménye valóban messzire kisugárzó, valamint egyben időtálló is legyen.

A Haydneum létrejöttéhez kapcsolódó nyitófesztivált október 4. és 6. között rendezik Budapesten, a hangversenyeknek a Zeneakadémia, a Müpa, a Karmelita rendezvényterem és az V. kerületi Egyetemi templom ad helyet.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!