Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Nézd meg Alfons Mucha óriásfestményeit, amelyekről Prága kénytelen lemondani!

Nézd meg Alfons Mucha óriásfestményeit, amelyekről Prága kénytelen lemondani!

Visszatér a dél-morvaországi Moravsky Krumlovba Alfons Mucha cseh festő szláv történelmet megörökítő festményciklusa. A 16 évig készülő Szláv eposz tanulmányaihoz a művész körbeutazta fél Európát, jelmezes modellekkel eljátszatta a jeleneteket, fotózott és filmezett is. 

- hirdetés -

A prágai önkormányzat a napokban döntött arról, hogy öt évre ismét kölcsönadja a híres festményciklust. A szecesszió európai mestere 1928-ban adományozta festményciklusát Prágának, de a cseh főváros sosem talált méltó helyet azok elhelyezésére, ezért a képek a hatvanas évektől 45 évig Moravsky Krumlovban találtak otthonra. A mintegy 20 nagyméretű vászonból álló Szláv eposzt Prága önkormányzata 2010-ben visszahozatta a fővárosba.

- hirdetés -

Az 1936-ban elhunyt művész annak idején azzal a feltétellel adta át Prágának a képeket, hogy méltó helyen állítják ki őket. A város ezt akkor meg is ígérte, de az ígéret teljesítésére valahogy sosem került sor. Többször is felmerült az az ötlet, hogy egy új galériát kellene építeni a festményeknek, de ez sem valósult meg.

Ide kapcsolódik:
Részvényrajzolóból a szecesszió világsztárja - Alfons Mucha művészete

Prága önkormányzata ennek ellenére tíz éve mégis úgy döntött, hogy “hazahozza” értékes tulajdonát, és az a szintén szecessziós építészeti remeknek tartott Kiállítási Palotában kap helyet. Az elképzelés azonban szintén nem valósult meg, a festményeket éveken át nem állították ki.

A megfelelő és tartós kiállítási hely keresése most is folyamatban van.

Közben lezajlott egy bírósági per is, amelyben 2017-ben a taláros testület megerősítette, hogy a Szláv eposz jogos tulajdonosa Prága, nem pedig a Mucha család.

Mucha Szláv eposza a Prágai Nemzeti Galériában - forrás: wikipedia
Mucha Szláv eposza a Prágai Nemzeti Galériában – forrás: wikipedia

A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé. Az unoka ezzel akkori nyilatkozatai szerint azt szerette volna megakadályozni, hogy a festményciklust Prága Japánban is kiállítsa. John Mucha beadványát arra alapozta, hogy nagyapja ugyan valóban

a városnak ajándékozta a Szláv eposzt, de azzal a feltétellel, hogy a főváros a nagyméretű festmények számára saját galériát épít.

Ez máig nem történt meg, így az ajándékozás érvénytelen. A bíróság szerint azonban Alfons Mucha soha nem volt a festményciklus tulajdonosa, azt azzal a szándékkal festette, hogy Prágának ajándékozza.

Alphonse Mucha: Jobbágyfelszabadítás Oroszországban - A munka szabadsága az Állam alapja - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: Jobbágyfelszabadítás Oroszországban – A munka szabadsága az Állam alapja – forrás: wikipedia

A festményciklust eredetileg Charles Crane amerikai mecénás rendelte meg Muchától, az árát ki is fizette a művésznek, majd a művet Prágának ajándékozta. A korabeli dokumentumokban is ez a tény szerepel.

Mucha régóta dédelgette azt az álmot, hogy történelmi témájú képeket fessen, elsősorban Európa szláv népeinek érdemeit szerette volna megörökíteni. A festményciklus terveit az akkor épp Párizsban élő művész 1908 és 1910 februárja között készítette el, ennek alapján támogatta a projektet Crane. Mucha elképzelése szerint a ciklus képei „fényként világítanak be az emberek lelkébe tiszta ideáikkal és lángoló példázataikkal.”

Azonban csak 1911-ben tudott elkezdeni ezzel foglalkozni egyéb felkérései miatt. A Szláv eposz húsz óriási festményből álló ciklus, melynek egyik felét a csehek történelmének, a másik tíz képet pedig a többi szláv nép, többek közt az oroszok, lengyelek, magyarok, bulgárok múltjának szentelte.

Alphonse Mucha tanulmány a Szláv ciklushoz - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha tanulmány a Szláv ciklushoz – forrás: wikipedia

Mucha kiterjedt kutatómunkát végzett a ciklus előkészítéséhez: beutazta a szláv országokat, Oroszországtól Lengyelországon keresztül a Balkánig szorgosan fényképezett és vázlatokat készített a készülő művekhez. Jelmezbe öltöztetett modellek, a róluk készített fotók és filmfelvételek segítették a munkáját. Gyakran bátorította modelljeit, hogy ők maguk álljanak be a szerintük megfelelő pózba.

Sok festőhöz hasonlóan ő is kísérletezett az anyagokkal is. A történelmi festményekhez tojásalapú tempera festéket használt, mert tapasztalatai szerint ez gyorsan száradt, ragyogóbb felületet eredményezett és időtállóbbnak is bizonyult.

A hatalmas, hatszor nyolc méteres vásznak festéséhez a Zbiroh kastélyban bérelt műtermet és lakást. 1928-ig itt élt és dolgozott. 1912 és 1926 között festette meg a húsz vászonból álló sorozatott. Dolgozott az I. világháború alatt is, amikor a háborús megszorítások nehezítették az anyagbeszerzést. A ciklus végük 1928-ra, éppen Csehszlovákia megalakulásának tizedik évfordulójára készült el.

Mucha Szláv eposza a dél-morvaországi kisváros egyik legfőbb idegenforgalmi látványossága volt. A kiállítási teremben koncerteteket is rendeztek. A helyi önkormányzat nem titkolta, hogy a város számára a híres mű elköltöztetése komoly anyagi veszteséget is jelentett.

A Szláv eposzt most visszaviszik a dél-morvaországi kastélyba, és várhatóan már ősszel újra látható lesz.

A prágai önkormányzat azt állítja, hogy az öt év alatt most már valóban megtalálja azt a helyet, ahol a festményciklus tartós elhelyezést nyerhet. A prágai sajtó azonban megkérdőjelezte ezt az állítást.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!