• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Intermezzo Kiállítás

Nézd meg Alfons Mucha óriásfestményeit, amelyekről Prága kénytelen lemondani!

Szerző: Papageno2021. június 17.
Facebook Twitter E-mail
Alphons Mucha: Szlávok az őshazában - A turániai vereség és gótok kardja között - forrás: wikipedia
Alphons Mucha: Szlávok az őshazában - A turániai vereség és gótok kardja között - forrás: wikipedia

Visszatér a dél-morvaországi Moravsky Krumlovba Alfons Mucha cseh festő szláv történelmet megörökítő festményciklusa. A 16 évig készülő Szláv eposz tanulmányaihoz a művész körbeutazta fél Európát, jelmezes modellekkel eljátszatta a jeleneteket, fotózott és filmezett is. 

A prágai önkormányzat a napokban döntött arról, hogy öt évre ismét kölcsönadja a híres festményciklust. A szecesszió európai mestere 1928-ban adományozta festményciklusát Prágának, de a cseh főváros sosem talált méltó helyet azok elhelyezésére, ezért a képek a hatvanas évektől 45 évig Moravsky Krumlovban találtak otthonra. A mintegy 20 nagyméretű vászonból álló Szláv eposzt Prága önkormányzata 2010-ben visszahozatta a fővárosba.

Az 1936-ban elhunyt művész annak idején azzal a feltétellel adta át Prágának a képeket, hogy méltó helyen állítják ki őket. A város ezt akkor meg is ígérte, de az ígéret teljesítésére valahogy sosem került sor. Többször is felmerült az az ötlet, hogy egy új galériát kellene építeni a festményeknek, de ez sem valósult meg.

Ide kapcsolódik:
Részvényrajzolóból a szecesszió világsztárja - Alfons Mucha művészete

Prága önkormányzata ennek ellenére tíz éve mégis úgy döntött, hogy “hazahozza” értékes tulajdonát, és az a szintén szecessziós építészeti remeknek tartott Kiállítási Palotában kap helyet. Az elképzelés azonban szintén nem valósult meg, a festményeket éveken át nem állították ki.

A megfelelő és tartós kiállítási hely keresése most is folyamatban van.

Közben lezajlott egy bírósági per is, amelyben 2017-ben a taláros testület megerősítette, hogy a Szláv eposz jogos tulajdonosa Prága, nem pedig a Mucha család.

Mucha Szláv eposza a Prágai Nemzeti Galériában - forrás: wikipedia
Mucha Szláv eposza a Prágai Nemzeti Galériában – forrás: wikipedia

A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé. Az unoka ezzel akkori nyilatkozatai szerint azt szerette volna megakadályozni, hogy a festményciklust Prága Japánban is kiállítsa. John Mucha beadványát arra alapozta, hogy nagyapja ugyan valóban

a városnak ajándékozta a Szláv eposzt, de azzal a feltétellel, hogy a főváros a nagyméretű festmények számára saját galériát épít.

Ez máig nem történt meg, így az ajándékozás érvénytelen. A bíróság szerint azonban Alfons Mucha soha nem volt a festményciklus tulajdonosa, azt azzal a szándékkal festette, hogy Prágának ajándékozza.

Alphonse Mucha: Jobbágyfelszabadítás Oroszországban - A munka szabadsága az Állam alapja - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: Jobbágyfelszabadítás Oroszországban – A munka szabadsága az Állam alapja – forrás: wikipedia

A festményciklust eredetileg Charles Crane amerikai mecénás rendelte meg Muchától, az árát ki is fizette a művésznek, majd a művet Prágának ajándékozta. A korabeli dokumentumokban is ez a tény szerepel.

Mucha régóta dédelgette azt az álmot, hogy történelmi témájú képeket fessen, elsősorban Európa szláv népeinek érdemeit szerette volna megörökíteni. A festményciklus terveit az akkor épp Párizsban élő művész 1908 és 1910 februárja között készítette el, ennek alapján támogatta a projektet Crane. Mucha elképzelése szerint a ciklus képei „fényként világítanak be az emberek lelkébe tiszta ideáikkal és lángoló példázataikkal.”

Azonban csak 1911-ben tudott elkezdeni ezzel foglalkozni egyéb felkérései miatt. A Szláv eposz húsz óriási festményből álló ciklus, melynek egyik felét a csehek történelmének, a másik tíz képet pedig a többi szláv nép, többek közt az oroszok, lengyelek, magyarok, bulgárok múltjának szentelte.

Alphonse Mucha tanulmány a Szláv ciklushoz - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha tanulmány a Szláv ciklushoz – forrás: wikipedia

Mucha kiterjedt kutatómunkát végzett a ciklus előkészítéséhez: beutazta a szláv országokat, Oroszországtól Lengyelországon keresztül a Balkánig szorgosan fényképezett és vázlatokat készített a készülő művekhez. Jelmezbe öltöztetett modellek, a róluk készített fotók és filmfelvételek segítették a munkáját. Gyakran bátorította modelljeit, hogy ők maguk álljanak be a szerintük megfelelő pózba.

Sok festőhöz hasonlóan ő is kísérletezett az anyagokkal is. A történelmi festményekhez tojásalapú tempera festéket használt, mert tapasztalatai szerint ez gyorsan száradt, ragyogóbb felületet eredményezett és időtállóbbnak is bizonyult.

A hatalmas, hatszor nyolc méteres vásznak festéséhez a Zbiroh kastélyban bérelt műtermet és lakást. 1928-ig itt élt és dolgozott. 1912 és 1926 között festette meg a húsz vászonból álló sorozatott. Dolgozott az I. világháború alatt is, amikor a háborús megszorítások nehezítették az anyagbeszerzést. A ciklus végük 1928-ra, éppen Csehszlovákia megalakulásának tizedik évfordulójára készült el.

Alphons Mucha: Szlávok az őshazában - A turániai vereség és gótok kardja között - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: II. Ottokár cseh király - A szláv dinasztiák szövetsége - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: Stefan Dušan szerb fejedelmet a Keletrómai Birodalom császárává koronázzák - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: Athosz szent hegye - Az ortodox irodalom legrégebbi kincseinek menedéke - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: A szlávok apoteózisa - A szlávok emberiessége - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: Az Omladina társaság esküje a szláv hársak alatt - A szláv újjászületés - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: Szvetovid imádása - Amikor az istenek háborúztak Szvetovid alkotott - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: Az ószláv nyelvű liturgia - Saját nyelveteken dicsőítsétek az Úrat - forrás: wikipedia
Alphons Mucha: Kralicei biblia nyomtatása Ivančiceben - Az Isten nekünk adta a nyelv ajándékát - forrás: wikipedia
Alphonse Mucha: a Szláv eposz plakátja - forrás: wikipedia

Mucha Szláv eposza a dél-morvaországi kisváros egyik legfőbb idegenforgalmi látványossága volt. A kiállítási teremben koncerteteket is rendeztek. A helyi önkormányzat nem titkolta, hogy a város számára a híres mű elköltöztetése komoly anyagi veszteséget is jelentett.

A Szláv eposzt most visszaviszik a dél-morvaországi kastélyba, és várhatóan már ősszel újra látható lesz.

A prágai önkormányzat azt állítja, hogy az öt év alatt most már valóban megtalálja azt a helyet, ahol a festményciklus tartós elhelyezést nyerhet. A prágai sajtó azonban megkérdőjelezte ezt az állítást.

szecesszió cseh prága galéria festmény mucha alfons mucha szláv cilkus szláv népek
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésLezárult a jelentkezés – Két magyar kvartett van a Bartók Világverseny mezőnyében
Következő bejegyzés Ki vegye ki a Shakespeare-kötetekből a törvénybe ütköző oldalakat? – Nyáry Krisztián sorai

Ajánlott Bejegyzések

Rákóczi-pecsétnyomó – fotó: Rákóczi-pecsétnyomó
Kreatív Európa történetek

Fiatalokhoz és idősekhez is eljutnak a levéltárak digitális kincsei

2022. május 26.4 perc olvasás
Alim Qasimov és Alireza Ghorbani - forrás: Müpa
Intermezzo

Ősi misztikumok találkozása – Közös koncertet ad Alim Qasimov és Alireza Ghorbani

2022. május 26.2 perc olvasás
Intermezzo

Elhunyt Gyarmathy Lívia filmrendező

2022. május 26.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
József Promóció

Jelentkezz a Madách Művészeti Iskola képzéseire!

Rózsa Miklós - forrás: listal.com Promóció

A 115 éve született Rózsa Miklósra emlékeznek Debrecenben

Promóció

Bejárja a Kárpát-medencét az A38 Hajó!

Promóció

Kamarazene Ukrajnáért – segélykoncert sztárokkal a Zeneakadémián  

Molnár Levente Promóció

Molnár Levente: „Csipike az egész világot próbálja a saját nagysága körébe emelni”

Balázs János - forrás: Aranytíz Promóció

Komolyzenei Napok az Aranytízben – Klassz a Belvárosban!

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.