A csend harmóniája – Lendvay Kamillóra emlékezünk

Szerző:
- 2021. november 30.
Lendvay Kamilló
Lendvay Kamilló

Lendvay Kamilló Kossuth-díjas, háromszoros Erkel-díjas kiváló művész, a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj kitüntetettje 1928. december 28-án született és 2016. november 30-án hunyt el Budapesten.

- hirdetés -

Lendvay Kamilló ötévesen kezdett zongorát tanulni, középiskolás korában diákmisék orgonistájaként lépett fel, és játszott szimfonikus jazzt is. 1949-ben vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, de diplomát csak nyolc év után kapott. Nem az ő hibájából: bár járt volna neki a sorkatonai szolgálat alóli mentesség, adminisztrációs tévedés miatt mégis behívták; itt szerzett fúvószenekari tapasztalatait azonban később sikerrel kamatoztatta.

Még főiskolai évei alatt született Triószerenádja, a Rapszódia hegedűre és zongorára, valamint Vonóstriója. Szegeden működött karmesterként, korrepetitorként és karigazgatóként. 1960-ban mutatták be Concertinóját, az ötvenes évek magyar versenymű-irodalmának egyik kiemelkedő darabját.

A szegedi éveket követően az Állami Bábszínház vezetője lett, ekkor mutatták be a társulat első két világsikerét, a Petruskát és A fából faragott királyfit. A kicsik színházából a Magyar Néphadsereg Művészegyütteséhez igazolt művészeti igazgatónak, majd 1970-től öt évig az Operettszínház karmestereként és zenei vezetőjeként tevékenykedett. 1962-től négy és fél évtizedig volt a Magyar Rádió lektora, 1972-ben lett a Zeneakadémia zeneelmélet tanára, majd nyugdíjba vonulásáig tanszékvezetője. Elnöke volt az Artisjusnak és a Magyar Zeneszerzők Egyesületének.

Szinte az összes zenei műfajban kipróbálta magát. Legismertebb műve az az egyfelvonásos opera, amely Karinthy Frigyes A bűvös szék című jelenetéből született. Sartre drámájából írta A tisztességtudó utcalány című operát, amelyet a Magyar Televízióban mutattak be, színpadon Párizsban játszották először. Az opera lemezfelvétele nemzetközi nagydíjas lett, Mundruczó Kornél rendezte különleges előadássá.

A Jelenetek-kantáta (1981) alapja Thomas Mann József-tetralógiája, a Kocsiút az éjszakában című kantáta Ady Endre versei, a Pro Libertate kantáta Rákóczi levelezése nyomán született. Több oratóriumot is komponált (Via crucis, Stabat mater), írt versenyműveket zongorára, hegedűre, gordonkára, trombitára, de kiemelkedők szimfonikus művei, kamarazenéje és hangszeres szólóművei is. Az akkor 50 éves Bartók Vonósnégyes 2008-ban mutatta be a kvartett számára komponált II. vonósnégyest.

Lendvay Kamilló filmekhez is komponált zenét, így a Szembesítés című dokumentumfilmhez, a Tótágas című ifjúsági mozihoz, Jeles András A kis Valentino című alkotásához vagy Makk Károly Magyar rekviemjéhez. 2008 végén adta elő a Szegedi Kortárs Balett A mennyei város című egyfelvonásost, egy Lendvay zenéjére készült táncoratóriumot a bűnbeesésről és elkárhozásról, látomásról és realitásról.

Lendvay Kamilló 1962-ben, 1964-ben és 1978-ban Erkel-díjat kapott, 1981-ben lett érdemes művész, 1996-ban pedig kiváló művész. 1998-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1989-ben és 2005-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat vehetett át. 2010-ben Budapest 13. kerületének díszpolgára lett, 2011-ben Gramofon-életműdíjat vehetett át.

Megosztás

Ajánlott

Bejegyzések

PROMÓCIÓ

VEB 2023

Hírlevél

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

Hírlevél

Superbrands 2022
Superbrands 2021
Superbrands 2022
Superbrands 2022
ICMA logo
Member of IMZ
A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:
NKA logo