162 éve, 1859. december 2-án született Párizsban Georges Seurat, a pointillizmus kikísérletezője, aki mindössze 31 évnyi élete alatt maradandót alkotott művészileg.
Az egyik legjelentősebb posztimpresszionista festőnek tartott Seurat klasszikus képzésben részesült, többek közt Ingres és Henri Lehmann tanítványa volt a párizsi École des Beaux-Arts-nak, a korai olasz és a 17. századi francia festészetet tanulmányozta a Louvre-ben, sőt, a hivatalos Szalonon is kiállították műveit.
Ezt a hagyományos alapozást vegyítette aztán a modern technikákról, például az impresszionizmusról szerzett ismeretekkel. A művészetet a tudománnyal ötvözte, a korabeli optika teóriák és a színelmélet erősen hatottak rá. Műveiben elmozdult az impresszionizmus spontán, gyors munkamódszerétől, amely a hangulatot, a változást akarta megragadni. Seurat ezzel szemben egy sokkal strukturáltabb, monumentálisa művészetet hozott létre, amellyel az élet változatlan, esszeciális jellegét mutatta meg a modern városi életben.
A Fürdőzés Asnières-ban (1883-84) című munkájában már elkezdte kifejleszteni az újdonságnak számító pointillista technikát a nagy méretű festményeken. Ezt követően kezdett el dolgozni leghíresebb művén, a Vasárnap délután Grande Jatte szigetén (1884-86) című festményen. A háromméteres alkotáshoz közel hatvan vázlatot készített a művész.
Az elkészült művet az utolsó impresszionista kiállításon mutatták be, a nagy mérete miatt azonban nagyon nehezen befogadhatónak bizonyult a közönség számára. Ráadásul a technika sajátossága miatt a kép egy bizonyos távolságból nyújtja csak azt az élményt, amelyre a művész törekedett. Seurat az irányzat nevét is adó pontokat vitt fel a vászonra, amelyek a szem működésének sajátossága miatt meghatározott távolságból képpé, színekké állnak össze. Utóbbi volt az oka, hogy első bemutatásakor többen zavarosnak ítélték a képet. Később azonban ez vált Seurat legismertebb és legelismertebb munkájává, sőt, az 1880-as évek művészetének egyik legjellegzetesebb festménye lett, amely új élettel töltötte meg a neoimpresszionalista irányzatot.
Seurat bár a halála pontos oka máig nem ismert, feltehetően tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás vagy diftéria következtében hunyt el mindössze 31 évesen, 1891. március 25-én. Néhány nappal később kisfia is életét vesztette ugyanennek a betegségnek a következtében. Seurat magánélete meglehetősen sajátos volt: családja a halála utánig nem tudott róla, hogy fia és felesége van. Annak ellenére, hogy minden délben az édesanyjánál ebédelt.
Rövid élete során mindössze hét nagyméretű és 40 kisebb festményt készített. Ezeken kívül vázlatok és rajzok százait hagyta hátra. Utolsó munkája, A cirkusz (1891) befejezettlen maradt, azonban még életében kiállították ebben a félkész formában.