A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar kultúra napja alkalmából szabadon hozzáférhetővé teszi a Múzeum legféltettebb kincseit.
A bicentenáriumi Petőfi Sándor-emlékév előzeteseként Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat és műalkotásokat nézheti meg és töltheti le a látogató a 200 Petőfi szabadon weboldalon. Az újabb kutatási eredmények iránt érdeklődő közönség számára egy rendkívül színes, több tudományterületet is érintő konferenciakötet válik online elérhetővé Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! címmel
200 Petőfi szabadon
Szeretnénk megkönnyíteni a találkozást a költő alakjával és műveivel, egyúttal segíteni az Emlékévben a hiteles, jó minőségű, szabadon megtekinthető és letölthető digitalizált muzeális anyagot kereső érdeklődőket. Ez a virtuális képeskönyv jóval több egy adatbázisnál – a letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.
A talán mindenkit legjobban izgató tárgyegyüttes a kéziratoké. Szinte nincs olyan honfitársunk, akinek ne lennének ismerősek a Nemzeti dal kifakult sorai. Olyan emblematikus versekben tanulmányozhatjuk Petőfi változó kézírását, mint a Dalaim, Az őrült, A vén zászlótartó, Nagykárolyban, Erdélyben, Szép vidéknek szépséges leánya…, Csalogányok és pacsirták. Belepillanthatunk Petőfi levelezésébe menyasszonyával és barátaival, megnézhetjük iskolai bizonyítványát, szerződését az Összes költeményekre vagy éppen a halottá nyilvánítás jegyzőkönyvét. Sokakat érdekelhetnek Szendrey Júlia naplói vagy fia, Petőfi Zoltán versei.
A múzeumnak a költő emlékét őrző Petőfi Társaságtól származó legnagyobb egysége a könyvtár. Nemcsak a költő életében megjelent ritkaságokba – például kötetei összes kiadásába –, hanem saját könyvtára egy részébe is belelapozhatunk. Olyan különleges dokumentumokra kereshet rá az érdeklődő, mint Petőfi körözése vagy katonai kitüntetése, röpiratban terjesztett versei vagy vándorszínészkedésének plakátjai.
A leglátványosabbak azonban a képzőművészeti és relikviagyűjtemény féltett darabjai. Petőfi csaknem teljes portrégalériája a gyermek- és ifjúkorától kezdve az egyenruhát öltő költőig. Kiváló és jól ismert művek illusztrációi a János vitéztől az Anyám tyúkjáig vagy a Megy a juhász szamáron-ig olyan mesterektől, mint Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Than Mór, Madarász Viktor, Lotz Károly, Zichy Mihály, Aba-Novák Vilmos vagy Ferenczy Béni. A személyes tárgyak sokasága egyaránt érzékelteti az életutat és a kedvteléseket is: látjuk a sakktáblánál ülő, vagy házisapkában pipázó költőt, a mészáros édesapa mezővárosi világát és a reformkori pesti értelmiségi lakás biedermeier berendezését, igényes dísztárgyait.
A könnyen kezelhető, barangolásra csábító felület reményeink szerint megszólítja a legszélesebb nagyközönséget is. Szeretnénk, ha minél ismerősebb, komfortosabb formában lehetne ismerkedni mindnyájunk Sándorával, a költőóriással és az emberrel – az Emlékév hősével.
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! – konferenciakötet
A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019-ben megrendezett, „Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” – 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben című konferencia Petőfi alakjának a nemzeti emlékezetben megőrzött beláthatatlanul gazdag témáját járta körbe. Az előadások írott változatát közlő tanulmánykötet szélesre tárja a kapukat: szerzői sorában irodalom-, művészet- és színháztörténészek, régészek, történészek mellett muzeológusok, középiskolai tanárok, és múzeumpedagógusok kaptak helyet. A kötet olyan kérdéseket érint, mint például milyennek látszik a költő figurája a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban, hogyan tárhatjuk fel az 1848/49 történetét az eseményeket dicsőségesnek vagy tragikusnak láttató művekben, hogyan szálazhatjuk szét a magas művészet és tömegkultúra műfajaiban megképződött történeteket.
A kötet tanulmányai és friss bibliográfiai tájékozódást nyújtó jegyzetanyaga jó kiindulópontot jelenthetnek azoknak, akik az Emlékévben tájékozódni kívánnak a Petőfi körüli kutatások, szellemi mozgások irányairól.
A Petőfi Irodalmi Múzeum 200 Petőfi szabadon című kezdeményezése, mind pedig a Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! című konferenciakötet hozzájárulhat ahhoz, hogy egy új Petőfi-arckép rajzolódhasson ki az Emlékév küszöbén – digitális tartalomként, bárhonnét és bárki számára elérhetően, szabadon.
