A magyar kultúra napjához kapcsolódva avatták fel január 21-én Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos központjának épületében az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat – számolt be a evangelikus.hu.
A nagy értékű kollekció az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával kerülhetett új helyére. A könyvtár mint az Evangélikus Országos Gyűjtemény (EOGY) különgyűjteménye a kutatók és a nagyközönség számára is nyitva áll – emellett izgalmas közösségi tér is egyben, amelyben igazi kuriózumokkal találkozhat a látogató.
Az EPGK gerincét a magyar és a német szépirodalom adja, a magyar klasszikusok mellett a legnagyobb számban a kortárs magyar irodalom alkotóinak művei vannak jelen.
A megnyitóünnepségen Prőhle Gergely országos felügyelő, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Kemény István költő, író mondott köszöntőt, Gryllus Dorka és Simon Kornél színművészek Esterházy-művekből olvastak fel részleteket.
„Minden könyvtár szentély. A közkönyvtár olyan, mint egy templom, mindenki számára nyitott. A magánkönyvtár az egyéné, idegenek csak ritkán léphetnek be, oda meghívva lenni különös kegy. Most egy magánkönyvtár kerül a köz elé, minden intimitásával, személyességével együtt” – mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Az ide betérőknek azt kívánta: találják meg, hogy személy szerint mit jelenít meg nekik ez a hatalmas anyag, „az örökségből, a múlt időből így lesz jelen és élő műveltség”.
Az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat az az épület fogadta be, amelynek falai annak idején, 1956-ban megmentették az édesapja életét – árulta el beszédében Kemény István író. Mint bevallotta, nem emlékszik arra, hogy volt-e valaha is vendég az írónál, az azonban élénken él benne, hogy egy alkalommal, amikor ajánlásért ment hozzá, csak a kertkapuban álltak meg. „Közölte, nem hív be egy kávéra, mert már elkezdett dolgozni, és visszasétált a könyvek között. […] Igen, így kell élni és alkotni.”
Felvázolta azt az ötletét, milyen jó lenne íróknak, művészeknek, gondolkodóknak egy olyan díj, „amely nem pénzzel járna, hanem egy ággyal, és a díjazott itt alhatna egyszer”. Majd pontosított: „Ez nem díj lenne, hanem kitüntetés.”
Prőhle Gergely a köszöntőjében visszautalt arra az installációra, amely a reformáció indulásának ötszázadik évfordulója alkalmából a közelben, a Kálvin téren volt látható: egy betonlapon egymás mellé került Esterházy Péter és Luther Márton egy-egy gondolata a kegyelmes emberről és a kegyelmes Istenről. Ez a kő most az egyház székházának udvarán, a reformátor szobra alatt – és immár az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár bejárata előtt – található.
Mint mondta, a Szentkirályi utca 51. „olyan találkozási pont, amely az intellektuális, szellemi élet, a kultúra, a művészet, illetve a Jóisten kapcsolatának mély kifejeződését szolgálja”. Luther itt őrzött végrendelete képezi a fundamentumát ennek az épületnek.
Esterházy Péter és felesége, Gitta tizenkétezer-száztizennyolc kötetes könyvtárának feldolgozásában az EOGY munkatársai vettek részt. Ennek során minden kötetet megvizsgáltak, számítógépes katalógust készítettek a könyvészeti adatokról; még azt is jegyzékbe vették, hogy milyen egyéb tárgyak – például villamosjegy, cédula – találhatók egy-egy kötetben, és melyik van dedikálva.
Prőhle Gergely köszönetet mondott a családnak, az Evangélikus Országos Gyűjtemény munkatársainak, Balázs Gergely és Gyula építészeknek – és külön is azoknak, akik a meghirdetett felhívásra már beküldték, nekik milyen dedikációt írt egy-egy könyvbe Esterházy Péter.
Esterházy nem egyszerűen provokál, hanem tanít is – emelte ki videóüzenetében Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke. „Minden kérdésen becsületesen el kell gondolkodni, nem véletlenül teremtette az Úr a kérdő mondatot” – idézte az írót.
Az EPGK védett különgyűjtemény, tehát nem kölcsönkönyvtár, így helyben olvasásra van lehetőség az Evangélikus Országos Könyvtár hivatalos nyitvatartási idejében. Előre egyeztetett időpontban csoportokat is fogadnak.