Veér István Liszt Ferenc-díjas klarinétművésze, aki közel negyven évig dolgozott a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarában február 12-én hunyt el 75 éves korában. Szepesi János, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának jelenlegi szólamvezetője a követkető sorokkal búcsúzott egykori kollégájától.
„Drága Pistám!
Az utolsó telefonos beszélgetésünkben még bizakodva nosztalgiáztunk koncertekről, élményekről, a Zenéről, amiben éltél és ami olyan csodálatos élményeket adott, gazdagítva mindannyiunk lelkét.
Megrendülés. Ez az első érzés. Felfoghatatlan. Aztán előjön a több mint negyed évszázad, amelyet melletted tölthettem.
Veled indult, melletted nőttem fel, vittél magaddal, bele a sűrűjébe. Tőled tanultam-tanultunk, életünknek abban a szakaszában amikor még kerestük a helyünket a zenekarban, a zenében az életben.
Nehéz megfogalmazni mit is tanultunk. Ezt azok tudják, akik benne élnek. Tisztelet, alázat a zene és kollégák iránt. Néha elég egy szó, vagy egy zenei megoldás, a zenekari hagyományok, tradíciók, a hangszeres titkok, amiket a nagy karmesterektől lehetett tanulni.
Tanultunk! Mint ahogy te is tanultad Géza bácsitól (Radanovics Géza – a szerk.), Tibitől. (Dittrich Tibor – a szerk.)
Janikám, a koncert a pillanat varázsa.
Janikám, a koncerten kockáztatni kell, és varázsolni. Géza ezt így fújta, Tibi ezt így formálta, mi pedig így játsszuk. S te adtál, segítettél, instruáltál. Emberi és művészi nagyságod példaértékű.
Mennyi emlék, emlékezetes koncert, a tiszta kiművelt gyönyörű klarinéthang. Az ösztönös művészi megfogalmazás, ami a koncerten a varázslatos pillanatokat jelentette.
A maximális felkészültség mellett irigylésre méltó volt, hogy minden körülmények között tudtad a maximumot adni. Végigkísértük egymás életét, a nagy pillanatokat szavakban is átélhettük. Így aztán elég volt egy mozdulat, egy zenei gesztus és megszületett a Hebridák-szóló. Ezzel indultunk!
Párbeszéd. Ez volt a mi közös zenei nyelvünk, amit méltón tudtunk kifejezni.
Megrendülés. Ez maradt. Nehezen ragadtam tollat, de a lélek nem hagyta.
A tőled kapott értékeket soha nem feledve.
Jani”