Vannak színházak, amelyek nem csupán este 7-től 10-ig várják a nézőket. Összegyűjtöttünk néhány izgalmas lehetőséget azoknak, akik nyitottak a különleges színházi élményekre, és szeretnék azokat a főváros felfedezésével is összekötni.
„Én a várossal akarom Önt megismertetni, azt hiszem, a házak az igazán lényegesek. De talán nem is a házak: az utcák egymásba hajló erotikája, melyben néha erő fejeződik ki és olykor grácia, a forgalmak hőfoka talán, a közterek és a szobrok éghajlati viszonyai, az autóbusz-számokkal kapcsolatos irodalmi asszociációk vagy valami ilyesmi.” Így vezeti föl Szerb Antal a Budapesti kalauzban az ideérkező Marslakónak az előtte álló városnézést. Nem véletlen az idézet. A következő programok a várossal, a színházaival ismertetnek meg. Modern kori Marslakóként önöknek csupán egy kényelmes cipő és egy feltöltött mobiltelefon szükséges.
Színház a város
A Jurányi Közösségi Produkciós és Inkubátorház Színház a város projektje a Budapesti Őszi Fesztiválon mutatkozott be. A főváros különböző ismert vagy felfedezésre váró látványosságaira kortárs írók készítettek átlagosan negyedórás hangjátékokat, azóta viszont bővült a helyszín- és a hangjátékkínálat, jelenleg Budapest 14 pontján kapnak új értelmet kapnak a mindennapok megszokott helyszínei és történései. Tasnádi István, Pass Andrea, Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely, Horváth Kristóf, Vinnai András, Kelemen Kristóf, Kovács Dániel Ambrus, Schwechtje Mihály színdarabjai a körülöttünk zajló életből jönnek létre. A történetek szereplői parkbeli járókelők, piaci árusok, játszótéri anyukák, a négyes metró utasai, de megismerhetjük gólyák, platánfák, szökőkútfúvókák vagy épp egy pléh Krisztus gondolatait, érzéseit is. Mészáros Blanka, Pál András, Bozó Andrea, Ötvös András, Péter Kata, Nagy Dániel Viktor, Pataki Ferenc, Török-Illyés Orsolya – csak néhány név a közreműködő színészek közül. A Vizafogótól a Nagyvásárcsarnokig, a Muzsikus cigányok parkjától a Filozófusok kertjéig, a Lukács fürdő udvarától az Operaházig sokfelé kalandozhatnak az érdeklődők és indíthatják el mobiltelefonjukról bármikor az előadásokat.
Szkéné
A Szkéné Színház két városfelfedező színházi programot kínál. A Műegyetemi SzkéNéző városi túráján Görbe Márk művészettörténész vezetésével ismerhetik meg az érdeklődők az épület és környék történetét, a Rakpart3 pedig a közösségi élményről gondoskodik. Ivanyos Ambrus és Tóth Bálint munkáikban évek óta a valóság és a fikció határán egyensúlyoznak, olyan alkotásokat hoznak létre, amelyek technológia és művészet szerves együttműködésén alapulnak. A Hogyan lehet eltűnni teljesen?-ben nincsenek színészek, nincsen színpad, nincs idő. Abban a pillanatban, ahogy bedugjuk fülünkbe a fülhallgatót és elindítjuk az okostelefonon az applikációt, a város átalakul körülöttünk, és a látható mögött fölsejlik egy másik valóság. A város szövetében a saját útvonalunkat követve, egy-másfél órán keresztül ismerhetjük meg az eltűnést kutató Andrej Ivanov történetét. Szerteágazó a sztori, az útvonalat szabadon követhetjük, és miközben fikció és valóság egymásba játszik, a résztvevő a szabad és titkokkal teli sodródásban egyszerre érezheti magát az előadás/film rendezőjének, főszereplőjének és nézőjének.
A Katona József Színház kulisszái mögött
A Katona József Színház épületében 1951-től a Nemzeti Színház Kamaraszínháza működött, de ez volt korábban az egykori Belvárosi Színház (nem keverendő össze a mai Belvárosi Színházzal!), amelyet Bárdos Artúr, a korszak egyik leghaladóbb művésze vezetett. A helynek tehát volt szellem(iség)e, amire 1982-ben számíthattak a kaposvári és a szolnoki színházból, illetve a Nemzetiből érkező alkotók. A Katona azóta megkerülhetetlen a magyar színházi életben. Számtalan legendás előadás készült a falak között, amelyek a világ megannyi pontján, nemzetközi fesztiválokon és egyéb vendégjátékokon öregbítették az ország hírnevét. A közelmúlt és a jelen magyar színháztörténetének nagyjai játszottak és játszanak itt estéről estére. De vajon milyenek a kulisszák mögötti hétköznapok? Merre kanyarognak a szűk, zegzugos folyosók? Aki a K:antinon és a nézőtéren túli, a művészbejárónál kezdődő világra kíváncsi, és szeretné megismerni egy majd’ 40 éve kultikus színház múltját és jelenét, egy Hosszúlépés-sétán a művészbejárótól a színpadig fölfedezheti a Katona József Színházat.
