• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Színház Intermezzo Zene Címlap

Színpadra született eleven tehetség – Oszvald Marika 70 éves

Szerző: Papageno2022. április 12.
Facebook Twitter E-mail
Oszvald Marika
Oszvald Marika – fotó: Budapesti Operettszínház

2022. április 12-én ünnepli 70. születésnapját Oszvald Marika Kossuth-díjas színművésznő, operett-szubrett.

Oszvald Mária Gertrúd művészcsaládban nőtt fel: Halasi Marika szubrett és Oszvald Gyula bonviván gyermekeként jött a világra Budapesten 1952-ben. Már apró gyermekkorától a színház világában élt, be-bejárt a debreceni Csokonai Színházba, ahol az apja operaénekesként kezdte a pályáját. Már kisgyermekként állandóan énekelt, táncolt, hétévesen a Pillangókisasszony nagyáriáját is elénekelte.

Négyévesen lépett először színpadra a Bánk bánban Somaként, amikor az egyik gyermekszereplő megbetegedett, és ő ugrott be helyette, de szülei nem akarták, hogy gyerekszínész legyen, filmezni sem engedték el. Tanult zongorázni, úttörőként énekversenyeket is nyert, kipróbálta a balettot, a szteppet, az akrobatikát, a szertornát és a műugrást, toronyugrásban országos ifjúsági bajnokságot nyer.

Nyolcéves volt, amikor a család Budapestre költözött, mert szülei a Fővárosi Operettszínházhoz szerződtek. Több iskolaváltást követően apja kívánságára a Széchenyi István Közgazdasági Technikumban érettségizett, majd a Színművészeti Főiskola próza szakára felvételizett, ugyanis abban az évben nem indult operett-musical osztály. Akkor nem vették fel, mert nagyon kislányosnak találták, így egy évet a szegedi színházban töltött kórista-statisztaként, az évad végére megkapta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabban Birike szerepét. A következő évben felvették a főiskolára, ahol 1974-ben végzett operett-musical szakon Vámos László osztályában. Osztálytársai között volt későbbi férje, Hidvégi Miklós, akitől lánya született.

Oszvald Marika
Oszvald Marika a Marica grófnőben – fotó: Juhász Éva

A Fővárosi Operettszínházban már elsőéves hallgatóként rábízták a kisszobalány szerepét A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabban, a róla megjelent első kritika így szólt: „Színpadra született eleven tehetség”. A második évben A mosoly országa című operettben rá osztották Szu Csong testvére, Mi szerepét – úgy, hogy édesapja játszotta Szu Csongot.

Friss diplomával a zsebében szerződött az Operettszínházhoz, amelynek azóta is ismert és elismert tagja, élete első főszerepét a János vitézben játszotta. Nagy álma volt, hogy primadonna lehessen, de kis termete miatt szubrettként foglalkoztatták, 150 centiméteres magasságával a legalacsonyabb magyar színésznők egyike.

Oszvald Marika
Oszvald Marika a Hegedűs a háztetőn című előadásban – fotó: Juhász Éva

Pályája egyenletesen, lépésről lépésre haladt előre, karrierje azóta is töretlen. Bejárta szinte az egész világot, külföldi vendégjátékokon fellépett többek közt Németországban, az Egyesült Államokban, Izraelben, Kanadában, Ausztráliában, Japánban. Az operettirodalom valamennyi jelentős szubrettszerepét eljátszotta.

Emlékezetes alakítása volt Juliette (Lehár: Luxemburg grófja), Zórika, Jolán (Lehár: Cigányszerelem), Valencienne, Olga (Lehár: A víg özvegy), Stázi (Kálmán: A csárdáskirálynő), Bessy (Jacobi: Leányvásár), Adél (Strauss: A denevér), Marcsa (Szirmai: Mágnás Miska), Daisy (Ábrahám: Bál a Savoyban), Mirabella (Strauss: A cigánybáró), Hunyadiné (Zerkovitz: Csókos asszony), Simone (Kálmán: A bajadér), Belotte (Fall: Madame Pompadour), Violetta (Kálmán: A montmartre-i ibolya), Liza (Kálmán: Marica grófnő), Hódel (Bock: Hegedűs a háztetőn).

Érdekesség, hogy élete első anyaszerepét túl az ötvenen kapta, a Csókos asszony című Zerkovitz-operettben. Sokszínű tehetségét prózai feladatokban is bizonyította, például 2015-ben az Átrium Film-Színházban Csehov Sirály című drámájában Arkagyinát játszotta.

Számos tévéjátékban szerepelt (Róza néni elintézi, Eljegyzés lámpafénynél, Pompadour, A primadonna). A szinkronizálásba is belekóstolt, leghíresebb szinkronszerepe Walt Disney A kis hableány című rajzfilmjében Ariel. Feltűnt kereskedelmi televízióadókon is, 2008-ban egy népszerű szappanopera néhány epizódjában, 2020-ban pedig egy jelmezes énekes műsorban.

Nem foglalkozik az idő múlásával, és még a visszavonulását sem tervezi, de fizikai egészsége érdekében már kihagyja az ikonikus cigánykerekeit és híres mutatványát, amelyben könnyedén felkapta nála két fejjel magasabb férfipartnereit. Egyszerre több előadásban játszik, köztük a számára írt Oszi Boszi, a repülő nagyanyó című családi, zenés meseshow-ban.

Oszvald Marika
Oszvald Marika a János vitézben – fotó: Schumy Csaba

Az örökifjú Oszvald Marika évtizedek óta a szakma és a közönség egyik nagy kedvence, frissességét, jókedvét hetvenévesen is megőrizte. Szerinte a sikerhez a tehetség mellett szorgalom, kitartás és a kritika elviselése is szükséges, no meg persze szerencse. Az operetten kívül több mindenhez is ért, édesapjától megtanult fúrni-faragni, de varr és fest is. Szereti a kihívásokat, 2020-ban mitfárerként részt vett a Budapest-Bamako-ralin.

Művészi munkáját 1985-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 2002-ben érdemes művész lett, 2003-ban Hevesi Sándor-díjat kapott, a Halhatatlanok Társulatának 1998 óta tagja. 2012-ben Gödöllő díszpolgára lett. 2015-ben Kossuth-díjat kapott a magyar operett ikonikus alakjaként nyújtott emlékezetes, a műfajt éltető alakításai, valamint páratlanul sikeres művészi munkája elismeréseként.

Az MTVA Sajtóarchívumának portréja

budapesti operettszínház születésnap operett oszvald marika
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésElhagyatott európai helyek a Cervantes Intézet fotókiállításán
Következő bejegyzés Octovoice koncertje bepillantást enged a társas éneklés kulisszatitkaiba

Ajánlott Bejegyzések

Moór Marianna 1960-ban - forrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Intermezzo

Akit „csodás szerepekkel kényeztetett az élet” – a 80 éves Moór Mariannát köszöntjük

2023. február 4.4 perc olvasás
Páll Éva - forrás: Müpa
Müpa magazin

A délszláv zenétől az erdélyi hangulatokig – A népzenét ünnepli a Müpa

2023. február 4.2 perc olvasás
Deim Pál plasztika - forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum
Intermezzo

Deim Pál bővített retrospektív kiállítása a Virág Judit Galériában

2023. február 3.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.