Május 26-án egy több évszázados hagyománnyal rendelkező német zenekar és világklasszis énekesek örvendeztetik meg a szimfonikus zene kedvelőit és a zenei felfedezésre vágyókat.
A Drezdai Staatskapelle hangversenyén a Magyarországon első ízben fellépő sztárkarmester, Christian Thielemann vezényletével Mendelssohn Skót szimfóniája és Zemlinsky Magyarországon szinte ismeretlen Lírikus szimfóniája hangzik el két nagyszerű szólista, Julia Kleiter és Adrian Eröd közreműködésével.
A Drezdai Staatskapelle történetéhez olyan világhírű nevek kapcsolódnak, mint Schütz, Weber, Wagner, Richard Strauss, Karl Böhm, Hans Vonk, Herbert Blomsdtedt, Giuseppe Sinopoli, Bernard Haitink, Fabio Luisi. Mai vezetőjük, Christian Thielemann karmester magnetikus egyéniségű, kivételes muzsikus, aki tizenkilenc évesen kezdte pályáját a berlini Deutsche Operben, ahová 1997 és 2004 között igazgatóként tért vissza, majd a Müncheni Filharmonikusok zeneigazgatója lett. Jelenlegi drezdai pozíciója mellett 2013 és 2022 között a Salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékok művészeti igazgatója is volt, ahol az utóbbi években A walkür, a Tosca, A nürnbergi mesterdalnokok és a Lohengrin bemutatóját vezényelte. 2019-ben ő dirigálta a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét, Bayreuthban 2000 óta minden évben fellép, a fesztiválnak egy időben zenei tanácsadója, illetve zeneigazgatója volt.
A német szoprán, Julia Kleiter az operaszínpadon és a koncertpódiumon egyaránt otthonos, olyan nagyságokkal is fellépett, mint Nikolaus Harnoncourt, nagy erőssége a Mozart-repertoár és általában a klasszikus és barokk zene, de Wagner-előadásokon is hallhatta már a közönség. A sokoldalú osztrák bariton, Adrian Eröd 2001-ben debütált a bécsi Staatsoperben, melynek azóta is tagja. Egyik legnagyobb sikerét Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájának Beckmessereként aratta, e szereppel meghívást kapott a Bayreuthi Ünnepi Játékokra és a Salzburgi Húsvéti Fesztiválra is. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Riccardo Muti, Simon Rattle vagy Philippe Jordan.
A május 26-i koncertműsor különleges része Mendelssohn népszerű III. „Skót” szimfóniája mellett az a szimfonikus mű, amely először hangzik el a Müpában, s amelyet az utóbbi három-négy évtizedben újrafelfedezett Alexander Zemlinsky (1871–1942) legjelentősebb alkotásának tartanak. A bécsi születésű, a nácizmus elől 1938-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált zeneszerző 1924-ben Prágában bemutatott Lírikus szimfóniájában Mahler és Schönberg hatása keveredik. A női és férfi szólistát foglalkoztató mű hét dala az akkoriban rendkívül népszerű bengáli költő, Rabindranáth Tagore A kertész című verseskötet szabad ritmusú darabjaira épül – Zemlinsky műve a 20. századig ívelő orientalizmus kései képviselője.
