1912. február 4-én született és 1971. október 30-án hunyt el Macskássy Gyula, a pályafutása során nemzetközi fesztiváldíjakkal is elismert, Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, akinek olyan alkotásokat köszönhetünk, mint A kiskakas gyémánt félkrajcárja vagy A telhetetlen méhecske.
- hirdetés -

Az 1912. február 4-én született Macskássy Gyula az 1930-as évek budapesti művészvilágban találta meg a helyét, jó kézügyessége mellé fanyar humorérzék is társult. Bortnyik Sándor grafikai stúdiójában tanult, majd Berény Róbert volt a mestere. Művészi pályafutását a 30-as évek elején reklámplakátok tervezésével kezdte. Plakátjait testvérével, Macskássy Jánossal közösen készítette. Ugyanettől az időszaktól kezdett el trükkfilmrajzolóként és -rendezőként dolgozni. Animációs reklámfilmeket forgatott Halász János (John Halas), Kassovitz Félix és Szénásy György munkatársaként.
Halász Jánossal és Kassowitz Félixszel alig húsz évesen megalapították a reklámfilmekkel foglalkozó Coloriton Stúdiót, mely az első színes reklámfilmeket gyártó stúdió volt Európában. Halász János a technikai részletekért volt felelős, a karaktereket Kassowitz Félix kreálta, a reklámok zenéit pedig Ilosvay Gusztáv szerezte. Miután a két alkotótárs emigrált, Szénásy György csatlakozott Macskássy-hoz, akivel az Astoria nagyszálló mellett lévő Naumann-ház hatodik emeletén alakítottak ki műtermet. Szénásy megjelenésével bejött a báb- és stop motion animáció a stúdió életébe.
1948-ban a magyar filmszakmát államosították, így Macskássy-ék stúdiója a Híradó- és Dokumentum Filmgyárhoz került, ahol többek közt a kezdő Nepp Józseffel és Dargay Attilával dolgozott államilag finanszírozott reklám és propaganda-filmeken. Macskássyék az animáció létjogosultságát éppen a reklámmegbízásokkal próbálták erősíteni a hatalom emberei előtt.
1945-1949 között a MAFIRT valamint a Magyar Híradó- és Dokumentum Filmgyár részére dolgozott. Az 1950-től kezdődő magyar rajzfilmgyártás egyik elindítója volt. A tehetséges grafikus az akkor éledő animáció lehetőségeit fölfedezve rajzos reklámfilmek készítésével kezdte pályáját. A kiskakas gyémánt félkrajcárja című, 1951-ben bemutatott első magyar mese-rajzfilm volt a belépő az igazi animációs filmek világába. Sajátos képi világot teremtett, pályája második szakaszában egyéni kézjegye és világlátása tette kisfilmjeit félreismerhetetlenné. Az 1960-as évek nagy magyar animációs korszakának szinte valamennyi sikeres munkájában részt vett a Frakktól a Gusztáv-sorozatig.
1956-ban készítette el Két bors ökröcske c. rajzfilmjét, amely az 1945 utáni magyar rajzfilmgyártás egyik legkiemelkedőbb alkotása. Kezdetben stílusára az amerikai rajzfilm (Walt Disney) hatott, de hamar kialakította a magyar népi motívumokra épülő képi nyelvét. Látásmódja később tovább gazdagodott a karikatúra műfajából, valamint az absztrakt művészetből átvett elemekkel. Reklámfilmkészítőként is igen jelentős. Több száz animációs reklámfilmje közül jó néhány rangos elismerést hozott számára.
Emlékezetesek karakterei, vonzódása a megszemélyesített tárgyakhoz, fogalmakhoz: nála életre kel a radír és az atommag modellje. A mesék után – mint A két bors ökröcske (1955) és A telhetetlen méhecske (1958) – csavarosabb alkotások jöttek. A Pannónia Filmstúdió rendezőjeként állandó alkotótársával, Várnai Györggyel való együttműködésüket hazai és nemzetközi elismerések sora fémjelezte: az alig kilencperces A ceruza és a radír és az 1961-ben készült Párbaj több díjat is kapott. Utóbbi az első magyar rövidfilm, amely Cannes-ban díjat nyert, máig a kategória egyik legnépszerűbb alkotása, több mint ötven országban vetítették.
Macskássy indította el itthon az animációs sorozatfilmgyártást is a hatvanas években a Peti (1963) című rajzfilmsorozattal, de az ő nevéhez fűződik a Gusztáv-sorozat is, mely Nepp József ötletén alapul. Egészen haláláig, 1971-ig alkotott Macskássy, életének utolsó éveiben egyperces etűdöket rendezett. Olyan alkotótársai voltak, mint Dargay Attila, Jankovics Marcell, Nepp József, Foky Ottó, Szoboszlay Péter, és persze lánya, Macskássy Kati, aki a magyar dokuanimáció kialakulásának egyik legjelentősebb alakja.
1961: Balázs Béla-díj; 1965: érdemes művész. 1956-ban a Párizsi Gyermekfilmfesztivál I. díját nyerte el. 1957-ben a Varsói Gyermekfilmfesztiválon jutalmazták I. díjjal.
(via magyar.film.hu, életrajzi lexikon)