• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Intermezzo Zene

II. Erzsébet temetésén is megszólaltak – A skót duda története

Szerző: Papageno2022. október 16.
Facebook Twitter E-mail

Egy ország, egy nemzet szimbóluma, valójában azonban a duda nem is Skóciából származik, hanem egy másik kontinensről. A hangszer ma ismert változata több nádnyelves sípot magában foglaló összetett fúvós hangszer, melynek folyamatos levegőpótlásáról egy felfújt tömlő gondoskodik.

Az első dudaszerű hangszer i.e. 400-ban tűnik fel, méghozzá Egyiptomban. A leírások szerint az úgynevezett „thébai síposok” kutyabőrből készült sípokkal és csontból készült kántálókkal játszottak. Persze már az ókori Görögországban és a Római Birodalomban is feltűnhetett ez a hangszer, ám erről csak mondák maradtak fenn. A mai Törökország területén, Hüyük városában találtak egy szobrot, ami i.e. 1000 körüli időkből származik, és egyes kutatók szerint egy dudát ábrázol, míg mások a fuvolára vagy a dobra vezetik vissza.

A Cantigas de Santa Maria, egy 13. századi, megzenésített verseskötet illusztrációja egészen világosan ábrázol két dudást, látható pipákkal, táskákkal és kántálókkal. Hasonló illusztrációt találhatunk egy észak-franciaországi kéziratban is, amely nagyjából ugyanebben az időben datált.

A legkorábbi felfedezett dudás műtárgy egy kántáló, amelyet a németországi Rostockban találtak. 1581-ben John Derricke kiadta a The Image of Irelande című művét, amelynek illusztrációi egyértelműen egy dudást ábrázolnak, William Byrd My Ladye Nevells Booke című művében (1591) pedig az egyik zene címében szerepel a duda szó.

Az első dudára írt zenemű csak a 18. században jelent meg. Az 1730-as évekből származó, „William Dixon kézirat” néven ismert dokumentum a sípzene nyomtatásának legrégebbi ismert példánya.

De hogyan került a duda a Skót-felföldre?

Megoszlanak a vélemények arról, hogyan és pontosan mikor érkezett a duda Skóciába. Az egyik klán azt állítja, hogy birtokában van egy dudakészletnek, amit már az 1314-es bannockburni csatában is használtak. 1396-ban azonban már biztosan az országban volt a hangszer, mivel a North Inch-i csatáról szóló feljegyzések leírják, hogy „harcsípot” szólaltattak meg.

A dudát gyakran használták a háborúban gyülekezőt összehívó eszközként. Egy skót történész, George Buchanan azt írta, hogy a duda helyettesítette a trombitát a csatatéren, szimbolikus elemként a csata hangja volt.

Eleinte a dudát harcoknál, felvonulásoknál, baráti és családi összejöveteleken, valamint siralmaknál szólaltatták meg. A Skót-felföldön kialakult a pibroch (más néven ceól mór) zenei műfaj. Több dudás család felemelkedését biztosította, például a MacCrimmonokét, MacArthurokét, MacGregorokét és Rankinokét. A dudázás hanyatlásnak indult, miután II. György király elfogadta az 1746-os tiltási törvényt, hogy megszerezze a Skót-felföldet saját birodalma számára. Ez meggyengítette a klánok vezetőinek jogkörét, és tömeges kivándorláshoz vezetett.

A hangszer visszanyerte népszerűségét a Brit Birodalom terjeszkedése során, mivel a felvidéki ezredek a brit katonai invázió élére álltak. Mindkét világháborúban fontos szerepe volt dudásoknak a csatatéren. Ezek után meglepő lehet, hogy mégsem Skóciába készítik a legtöbb dudát, hanem Pakisztánban, amelynek dudaipara 2010-ben közel 7 millió dollárt ért.

Manapság a duda gyakran hallható katonai eseményeken és hivatalos szertartásokon, többek között II. Erzsébet királynő temetésén 2022. szeptember 19-én.

(Via classicfm)

ii. erzsébet skócia skót duda pibroch
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésBodurian Aram: „Nem bársonyszékből dirigálunk”
Következő bejegyzés Két héttel tovább látható a Matisse-kiállítás a Szépművészetiben

Ajánlott Bejegyzések

Szent Efrém Férfikar
Orientale Lumen

Megjelent a Szent Efrém Férfikar Kings & Queens című lemeze

2023. február 1.2 perc olvasás
Hollerung Gábor - forrás: Müpa
Müpa magazin

Korngold és Shakespeare – Szimfonikus színházi játékot mutat be a BDZ

2023. február 1.2 perc olvasás
Vass András - fotó: Gyarmati Csaba
Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

2023. február 1.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.