A szezon záró árverésén, karácsony előtt számos jól ismert művész alkotása szerepelt kiemelkedően. A nagy sikerű őszi és kortárs aukció után nagy licitharcok közepette találtak új tulajdonosra a művek, követve a folyamatosan emelkedő műtárgypiaci trendeket. Ismét erősödött az online részvevők szerepe az árverési forgalomban.
A december 20-án este tartott téli, szezonzáró árverésen Patkó Károly és Czóbel Béla művének leütési ára is életműrekordot döntött. A Kieselbach Galéria ünnepi aukciója 254 tételt vonultatott fel, a magyar festészet klasszikus remekműveitől egy különleges válogatásig, ami az elmúlt 77 év figuratív festészetéből válogatott.
A monumentális főmű
Az árverés egyik kiemelkedő sztárképe Patkó Károly legnagyobb méretű festménye, a Mediterrán kikötő című alkotás volt, ami új csúcsot hozott: 120 milliós kikiáltási árról indulva végül 180 millióért kelt el. A kikötői munkásokat ábrázoló kép nem csupán az életműben, de a két világháború közötti magyar festészet egészében is kitüntetett helyet foglal el. A Római Magyar Akadémia első évfolyamába meghívott művész ezen az alkotásán összegezte művészi hitvallását és fogalmazta múzeumi rangú remekművé az olasz mediterrán élet magával ragadó élményét, az itáliai tanulmányút minden festői tanulságát. Különleges szerencse, hogy a korszak legendás napilapja, a Pesti Napló fotográfusa 1930-ban megörökítette Patkó római műtermét, és ezen a felvételen a Mediterrán kikötő monumentális vászna is jól látható a művész mellett.
Festmény a bélyegről
A 20. század egyik legjelentősebb magyar magángyűjteményét, Fruchter Lajos korszakformáló kollekcióját gazdagította egykor Czóbel Béla Gyümölcscsendélet című alkotása. A számtalan kiállításon és könyvben bemutatott főmű 1983-ban a Magyar Posta egyik bélyegére is rákerült, amelyet több mint kétmillió példányban nyomtattak ki a festő születésének századik évfordulója alkalmából. A Gresham-kör ikonja egyike volt azoknak a festményeknek, amelyek a Tigris utcai legendás Fruchter-villában lógva, a 20. század harmincas éveiben új utakra terelték a magyar műgyűjtés történetét.
A nagy felfedezés
A második legmagasabb leütési árat az aukció egyik meglepetése, Perlrott Csaba Vilmos Parkban című festménye érte el. Felbukkanása és azonosítása az utóbbi évek egyik legizgalmasabb művészettörténeti szenzációja. A kép kikiáltási ára 48 millióról indul, és komoly licitálás után végül 120 millióért kelt el. A magyar fauve festészet méretével is kiemelkedő remekműve hosszú évtizedeken át utólagos, hamis Rónai szignóval „felékítve” rejtőzött egy Franciaországban élő magyar gyűjtő párizsi otthonában. A közelmúltban hazakerülve, a művel végre szemtől szembe állva sikerült azonosítani valódi alkotóját, egy korai, múzeumi rangú alkotással bővítve Perlrott Csaba Vilmos kimeríthetetlen izgalmakat rejtő életművét. A technikai vizsgálatok segítségével arra is fény derült, hogy az utólagos, hamis Rónai-jelzés alatt ott lapult Perlrott jellegzetes, ma már szabad szemmel nehezen kiolvasható, de a gondos fotózás segítségével egyértelműen azonosítható szignatúrája, sőt a datálás és a mű születési helyére – Nagybányára – utaló rövidítés is kibetűzhető.
Hazatért Batthyány-remekmű
Gróf Batthyány Gyula életművének egyik gyöngyszeme, a Caroussel „kistestvéreként” is értelmezhető Cirkusz alig pár hónappal ezelőtt, egy külföldi magángyűjteményből került haza. A közel egy évszázada lappangó, korábban sosem reprodukált kép örömteli felbukkanása újra ráirányítja a figyelmünket arra a tényre, hogy a viharos közép-európai történelem a magyar műtárgyállományban is mély nyomokat hagyott. A jóvátehetetlen háborús pusztulások mellett az arisztokraták és nagypolgárok emigrációba kényszerítése, a magukkal vitt műalkotások tengernyi tömege még a kevésbé szomorú következmények közé tartozik. E kényszerű kulturális „export” egyetlen pozitív következménye, hogy a határon kívülre került festmények és szobrok garmadája az elmúlt két évtizedben – a magyar művészettörténet rejtett, de végre felszínre került aranytartalékaként – elkezdett visszaáramolni egykori otthonába. Batthyány Gyula most hazakerült, Cirkusz című alkotásáért végül 40 millió forintot fizettek.
És akkor Gulácsy, Ripp-Rónai és Vajda Lajos most elkelt képeiről még nem is beszéltünk.
