Életének 59. évében, december 7-én reggel váratlanul elhunyt Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese, az MNM Esztergomi Vármúzeum igazgatója, a Magyar Régész Szövetség alapító tagja. Rezi Kató Gábort a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum is saját halottjának tekinti.
Rezi Kató Gábor 1963-ban született Budapesten. Előbb az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészet-történelem szakát végezte el, majd ugyanitt a Természettudományi Karon programozó matematikus diplomát szerzett. A Magyar Nemzeti Múzeumnak 1987-től lett a munkatársa, ahol 2000-től 2012-ig főigazgató-helyettesként tevékenykedett. 2012-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma és a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma igazgatói pozícióját bízták rá, utóbbinak vezetését haláláig ellátta. 2018 óta az MNM általános főigazgató-helyettese.
Rezi Kató Gábor ásatási gyakorlatát rendszeres nyári feltárási munkákon szerezte. Részt vett a fővárosban a Bécsi úti, a százhalombattai, a süttői, a herceghalmi, a pátyi, az öcsödi, a tiszalúci feltárásokon, de ásott a svájci Neuchatelben és Freiburgban is.
A Nemzeti Múzeum munkatársaként az ország különböző részein vett részt feltárásokon, valamint vezette azokat. Szakmai érdeklődése és tevékenysége szűkebb területe az újkőkor és rézkor történeti eseményeinek kutatása, matematikai-statisztikai programok, elemzési módszerek fejlesztése a régészeti alkalmazásokban. Rendszeres résztvevője volt a tudományág szakmai-jogi szabályozásáról konzultáló testületeknek, fórumoknak.
A múzeumi digitalizálási folyamatban a kezdetek óta részt vett, több adatbázis, digitális rendszer, kiadvány fejlesztésében működött közre. Szakértőként, szakfelügyelőként részt vett a múzeumi és közgyűjteményi szakterület digitalizálási projektjeinek tervezésében, ellenőrzésében, koordinálásában.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási tevékenységében eleinte az interaktív multimédia rendszerek tervezőjeként, majd szakmai főrendezőként vett részt. Főkoordinátorként többek között a Dzsingisz kán és öröksége – Tatárjárás (2007), a Reneszánsz Látványtár (2008), valamint a rodostói Rákóczi-emlékház (2010) létrejöttét segítette.
Intézményvezetőként és főigazgató-helyettesként több nagyszabású beruházási projektben – Esztergomi várrekonstrukció, Malenkij Robot Emlékhely, Múzeumkert, Campona limes központ, vértesszőlősi bemutatóhely – vett részt a szakmai menedzsment irányítójaként.
A Magyar Nemzeti Múzeum kötelékében három és fél évtizede végzett magas színvonalú és elkötelezett muzeológiai és tudományos tevékenysége, valamint másfél évtizedes, példaértékű szakmaisággal végzett főigazgató-helyettesi munkássága elismeréseként 2022. márciusban átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést.
„Rezi Kató Gábor életének jelentős részét szó szerint a Magyar Nemzeti Múzeumnak áldozta” – olvasható az intézmény közleményében. „Tehetségét, sokszor tudományos ambícióit is visszaszorítva, a múzeum vezetésére fordította az intézmény érdekeit szem előtt tartva. Óriási tapasztalattal, a múzeum történetét, munkatársait jól ismerve mindig igyekezett az intézmény számára a leghatékonyabb megoldásokat megtalálni, nehéz helyzetekben is emberséges vezető maradni. Halálával nemcsak egy olyan vezetőt veszítettünk, akire minden körülmények között biztosan számítani lehetett, hanem széles körű tudását, tűpontos helyzetértékeléseit, problémamegoldó képességét éppúgy elveszítettük, mint finom fanyar humorát és a csillogó szemek alatti félmosolyát.”
(A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem helyeztünk el reklámot.)
