Weöres Sándor, Illyés Gyula mellett Mécs László és Juhász Ferenc is a prominens társaság része volt a 70-es években – számolt be a Könyves Magazin. A Nobel-díj jelöltjeit 50 évre titkosítják, a Svéd Királyi Akadémia azonban minden évben nyilvánosságra hozza a félévszázaddal korábbi esélyesek listáját.
Tavaly már rácsodálkoztunk, hogy Weöres Sándor jelöltségét nemcsak rebesgették, hanem dokumentált bizonyíték is került elő, amikor feloldották a szokásos titkosítást. A szabályok szerint az akadémia tagjain – illetve magukon a jelölőkön kívül – senki nem tudhatja, hogy kik is kerültek a Nobel-díj közelébe, mindaddig, amíg valóban meg nem kapják az elismerést. A beérkező jelöléseket, illetve az odaítélést megelőző viták jegyzőkönyveit is ötven évre titkosítják. Annak ellenére, hogy minden évben heves találgatások övezik a rangos és meglehetősen magas pénzdíjjal is kísért elismerést, nincsenek hivatalos shortlistek vagy jelöltek. Ez természetesen nem tántorítja el a sajtót és a fogadóirodákat.
A Svéd Akadémia az utóbbi években a honlapjukon is közzéteszik a titkositás alól épp kikerülő jegyzőkönyveket, vagyis mostanól az 1972-es dokumentumok hozzáférhetőek. Hét oldalon 100 név sorakozik takaros abc-rendben, köztük pedig négy magyar alkotót is találunk. Mécs Lászlónak ez már a harmadik jelölése volt. 1969-ben és 1970-ben is nominálták a díjra. Weöres Sándor szintén harmadik alkalommal került fel a jelöltek listájára 1970 és 1971 után. A gépelt listán hagyományosan x-szel jelölik a első alkalommal nomináltakat. Juhász Ferenc mellett Doris Lessing, Norman Mailer és Astrid Lindgren is újonc volt.
A Nobel-díjasok kiválasztásának procedúrája meglehetősen hosszadalmas. Már a jelölés is csak meghatározott személyek privilégiuma. Ilyenek a Svéd Királyi Akadémia tagjai, illetve a felsőoktatási intézmények, valamint az ezekhez hasonló szervezetek tagjai. Az irodalom és nyelvészet professzorai, korábbi irodalmi Nobel-díjasok, továbbá az egyes országok irodalmi termékeit képviselő írószervezeteinek elnökei.
A javaslatoknak írásban kell beérkezniük a Nobel Bizottsághoz az adott év január 31-ig, vagyis még van egy kis idő töprengeni a legiemelkedőbbeken. A javaslatokat érvekkel is meg lehet támogatni, de ez nem feltétele a jelölés érvényességének. Senki sem jelölheti saját magát, ahogyan jelentkezni sem lehet a Nobel-díjra. A Svéd Akadémia honlapja szerint évente átlagosan 350 jelölés érkezik. A Bizottság a tavaszi időszakot arra szánja, hogy ezeket megvizsgálja és áprilisban előáll egy nagyjából húsz nevet tartalmazó előzetes listával, amelyet benyújt jóváhagyásra az Akadémiának. Mielőtt pedig az akademikusok megkezdenék a nyári szünetet, tovább szűkítik a listát öt névre.
A szavazásra végül októberben kerül sor. Ahhoz, hogy eredméynes legyen a voksolás, az egyik jelöltnek bírnia kell a szavazatoknak több, mint felét. A hagyomány szerint a kitüntetett szerző a svéd királytól veszi át a díjat és az azzal járó 10 millió svéd koronát (vagyis közel 350 millió forint) december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján.