1813. május 22-én született és száznegyven éve, 1883. február 13-án halt meg Richard Wilhelm Wagner német zeneszerző, az opera műfajának megújítója.
1813. május 22-én született Lipcsében egy hivatalnokcsalád kilencedik, legkisebb gyermekeként, apja fél évvel később meghalt. Nevelőapja festőnek szánta, ő azonban a zenért és a színházért, Shakespeare-ért, Weberért és Beethovenért rajongott. Otthon bábszínházat játszott, később verses drámákat alkotott, színházban is szerepelt, először kisfiúként szárnyas angyalt játszott. Tizenöt évesen döntötte el, hogy saját maga írja majd műveinek szövegét és zenéjét is, muzsikáját először egy lipcsei cukrászdában játszotta fúvós együttes. A radikális eszmékért lelkesedő fiatal Wagner 1831-től filozófiát és esztétikát hallgatott a lipcsei egyetemen, de nemsokára a zenei fakultásra iratkozott át.
Az 1830-as években karmesterként dolgozott német városokban, majd Rigában, itt írta meg első jelentős operája, a Rienzi két felvonását. Adósságai miatt szökni kényszerült hitelezői elől, a viharos hajóúton fogalmazódott meg benne A bolygó hollandi témája. Párizsban telepedett le, de csak nyomorgott, megjárta az adósok börtönét, kottamásolásból, zongorakivonatok készítéséből tengődött, közben tanulmányozta a germán mondavilágot, későbbi operáinak alapját.
Élete 1842-től lett könnyebb, amikor a Rienzi sikeres drezdai bemutatója után szász királyi karnaggyá nevezték ki, e minőségében ő dirigálta először A bolygó hollandit. 1849-ben aktív szerepet játszott a drezdai forradalomban, ezért menekülnie kellett. Svájci száműzetésében kezdődött barátsága Liszt Ferenccel, aki Weimarban sikerre vitte a Tannhäusert, majd a Grál-mondát feldolgozó Lohengrint. Wagner ekkor kezdte el tervezni monumentális, általa zenedrámának nevezett sorozatát, A Nibelung gyűrűjét, amelyről szerényen azt mondta:
ez lesz a legnagyszerűbb alkotás, amelyet valaha írtak.
A pártfogója, kiadója és barátja, Otto Wesendock kereskedő felesége iránt táplált beteljesületlen, de első házassága felbomlásához vezető szerelem ihlette a Trisztán és Izolda című operáját.
Wagner 1862-ben amnesztiát kapott és II. Lajos bajor király hívására Münchenbe ment, ahol újabb szerelmi botrányba bonyolódott: beleszeretett Liszt Ferenc lányába, Cosimába, aki azonban akkor a karmester Hans von Bülow karmester felesége volt. Az asszonyt csak 1870-ben vehette el, a boldog kapcsolat ihlette egyetlen vígoperáját, A nürnbergi mesterdalnokokat. 1874-re befejezte a monumentális Nibelung-tetralógiát – a négy opera (A Rajna kincse, A walkür, Siegfried és Az istenek alkonya) előadása 14 órát vesz igénybe.
A komponistát egyre jobban foglalkoztatta egy olyan önálló színház gondolata, amely méltó keretet biztosíthatna művei előadásának.
A bayreuthi színház alapkövét Wagner születésnapján, 1872-ben tették le, az ünnepségen Beethoven IX. szimfóniája hangzott el, több magyar muzsikus részvételével. A Bayreuthi Ünnepi Játékok első, 1876-os bemutatóján Richter János vezényelte A Nibelung gyűrűjét, a Zöld dombon mutatták be 1882-ben a kelta tárgyú, szakrális jellegű Parsifalt is. A fesztivált napjainkban is a Wagner-család irányítja.
A 19. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, az opera egyik nagy megújítója 1883. február 13-án halt meg Velencében, és Bayreuthban helyezték örök nyugalomra.
Műveire jellemző az ellenpontozásos szerkesztés, a gazdag harmóniavilág, a dús hangszerelés és a vezérmotívum alkalmazása – ez az egyes szereplőkhöz vagy helyzetekhez kapcsolódó, olykor módosult formában vissza-visszatérő téma. A zene és az általa írt szöveg szerves egységet alkot a szintén általa tervezett díszlettel és jelmezekkel, a zenekar és az énekesek egyenrangúak, a dallam énekbeszéddé alakult át – mindez az összművészetre (Gesamtkunstwerk) törekvés érdekében.
Születésének 200., halálának 130. évfordulója alkalmából 2013-ban Wagner-emlékévet rendeztek, amelynek keretében a Magyar Állami Operaházban bemutatták A bolygó hollandi 1841-es ősváltozatát. Szülővárosában a bicentenárium alkalmából avatták fel első emlékművét.
Wagner muzsikája több filmben is felcsendül – egyik legemlékezetesebb az Apokalipszis most című film azon jelenete, amelyben a harci helikopterek a Walkürök lovaglásának dallamára indulnak támadásba. Zenéje hallható egyebek közt David Cronenberg Veszélyes vágy és Lars Von Trier Melankólia című alkotásában is. Az 1983-ban róla készült magyar-angol tévéfilmsorozat címszerepét Richard Burton alakította. Életét több könyv is feldolgozta.
Magyarországon először Erkel Ferenc vezényletével hangzott el Wagner-mű, A Tannhäuser-nyitány 1853 decemberében, az újonnan alapított Filharmóniai Társaság koncertjén. Szintén Erkel dirigált a Tannhäuser első előadásán, 1871 márciusában a Nemzeti Színházban.
A Budapesti Wagner-napokat 2006 óta rendezik meg Fischer Ádám karmester kezdeményezésére. 2008-ban a Művészetek Palotájában négy egymást követő estén először szólalt meg a teljes tetralógia, amire a világon addig még nem volt példa, a Ring – A nürnbergi mesterdalnokok és a Parsifal koncertszerű előadása mellett – idén júniusban is hallható lesz.
Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga
