Új finanszírozási rendszert dolgoz ki a kulturális és innovációs tárca, a forrásokhoz pedig követelmények társulnak majd – írja a Kultúra.hu. Csák János kulturális és innovációs minisztert Seres Gerda kérdezte.
– Vezető gazdasági szakemberként miért volt inspiráló elvállalnia a tárca vezetését?
– Valóban gazdasági területről érkeztem, de a vezetés mindenütt a dolgok megszervezéséről és értelmezéséről szól. A kulturális és innovációs tárca a jövőnk építéséről szól. A kultúra, az innováció, a felsőoktatás, a szakképzés, a tudománypolitika és a család szerves egység. A magyar kultúra fennmaradásáért, továbbviteléért dolgozunk, és ennek meghatározó terepe a család. Kisgyermekként rendkívül erős lenyomatként raktározzuk el a környezetünkben látottakat, és ez meghatározza az emberképünket, világlátásunkat. Az iskola, majd a kortárs közegek ezt tovább formálják, és az oktatási intézményekből kerülnek ki az innovátorok, akik képesek a változó világban élen járni, és ezzel tovább erősítik a magyar gazdaságot. A különböző területek egymásra épülnek, azt mondanám: ez egy angyali kör.
(…)
– Térjünk vissza a finanszírozási rendszer átalakítására. Újragondolják a művészeti területek közti felosztást, de az adott területeken belül miként határozzák meg, hogy kinek mennyi állami támogatás jut?
– Most ott tartunk, hogy döntést kell hoznunk, földrajzilag miként akarjuk elosztani a forrásokat. Nyilván figyelembe kell vennünk, hogyan viszonyul egymáshoz a főváros és a vidék turizmusból származó bevétele. Ez befolyásolja a kulturális költéseket is, de hiszek abban, hogy van élet a metropoliszok pörgő életén túl is. Miért ne szomjazhatná egy lassabb, akár bukolikus életet kedvelő ember is a kultúrát? Magyarország minden területén elérhető távolságon belül kell gazdag kulturális kínálatot biztosítanunk. Ezért vannak vármegyei könyvtáraink, színházaink, múzeumaink. Vannak nagy lobbierővel rendelkező művészeti ágak, és a nyilvánosság számára kevésbé látható, mégis értékes alkotók. Az államnak az a feladata, hogy a tehetséges, értéket teremtő művészeket támogassa.
(…)
– Az elmúlt időszakban olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy sok a színház, sok a szimfonikus zenekar. Egyetért ezzel?
– Arányait tekintve kétségkívül kiemelkedő ezek száma, ami örömteli, és ha engem kérdez, így is marad. Nem akarunk zenekarokat megszüntetni, színházakat bezárni. Magyarország rendkívül gazdag tehetségekben. Ezt igazolja, hogy a külföldi közvetlentőke-befektetések értéke meghaladja a hazai GDP felét. A külföldi cégek nem a hazai piacért jönnek, hiszen nem itt értékesítik a termékeiket. Nem is a nyersanyagért vagy az energiaforrásainkért, mert az zömében import, hanem a magyar „elmékért” és munkaképességért. Ennek fenntartásához az szükséges, hogy Magyarország a GDP több mint egy százalékát fordítsa kultúrára, szemben az Európai Unió 0,4-0,5 százalékával. Ehhez járul majd hozzá remélhetőleg a középosztály nagyobb szerepvállalása a kulturális életben. Számos jó gyakorlat áll rendelkezésünkre. Nálunk egyébként jóval olcsóbbak az átlagos jegyárak, mint Nyugat-Európában az azonos előadások esetében.
Az interjú teljes terjedelmében ide kattintva érhető el.
