A napokban újabb izgalmas előadásokat hoztak nyilvánosságra a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) szervezői. A szereplők között megtalálhatók görög, indiai, grúz vagy éppen kínai társulatok is. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett nemzetközi találkozó több mint ötven előadásával a 10. Színházi Olimpia központi szereplője lesz, programjainak főként a Nemzeti Színház ad otthont.
Shakespeare, ókori klasszikusok és orosz drámák színpadi adaptációinak újragondolása, táncelőadások és cirkusz. Ez mind a MITEM, amely 2023. április 1. és július 1. között ismét elhozza Budapestre a nemzetközi színházi világot, ahol a résztvevők – és a nézők – megismerhetik az egyes országokban zajló művészi folyamatokat, törekvéseket.
Klasszikusok a színpadon – újragondolva
Ibsen Nóráját a delphi Attisz Színház előadásában láthatjuk, Theodórosz Terzopoulosz rendezésében: a görög társulat tolmácsolásában Ibsen klasszikusa végső soron tanulmány a színház mibenlétéről; Nóra a színháznak azt a küzdelmét szimbolizálja, hogy túllépve önnön színház voltán életté váljon.
Euripidész Trójai nők című tragédiáját Tadashi Suzuki japán rendező gondolta újra a SCOT Suzuki Társulat művészeivel: célja, hogy bemutassa, az emberi szenvedés tértől és időtől függetlenül mindenhol – Japánban és nyugaton is – közös. Szintén Tadashi Suzuki rendezésében állították színpadra Szophoklész Elektráját is.
Lev Tolsztoj Háború és békéjét a Belgrádi Nemzeti Színház művészeinek előadásában láthatjuk, Boris Liješević rendezésében április 24-én. A regény főhősei állandóan keresnek valamit: Istent, a szerelmet, dicsőséget, boldogságot, az élet értelmét… Pierre Bezuhov így teszi fel magának a kérdést: „Mire való az életünk? Mivégre vagyunk ezen a világon? Mit kell az embernek, az emberiségnek felépítenie, elérnie az életével?” Ez Tolsztoj számára az alapkérdés, a könyv, és következésképpen a dramatizálás és az előadás központi témája is.
Shakespeare drámák olasz és grúz tolmácsolásban
A MITEM programjai közül természetesen nem maradhatnak ki Shakespeare klasszikusai sem. Két alkalommal láthatjuk a színpadon A vihart a Teatro Stabile di Torino és a Teatro Nazionale művészeinek tolmácsolásában. Az Alessandro Serra által rendezett A vihar himnusz a színházhoz, a színház előadásában: a színház varázsereje abban az egyszeri és egyedülálló lehetőségben nyilvánul meg, hogy metafizikai dimenziókba emelkedhetünk egy fadeszkákon közlekedő, alig néhány kellékkel és toldott-foldott jelmezzel felszerelt, faragatlan komédiásokból álló társulatnak köszönhetően.
A Tbiliszi Színházi Központ két Shakespeare-előadással is érkezik Grúziából: a III. Richárdot április 26-án, az Othellót pedig április 27-én láthatjuk a Nemzeti Színházban. Mindkét klasszikus darabot a többszörösen kitüntetett világhírű grúz rendező, Avtandil Varsimashvili állította színpadra.
Cirkuszi előadás a gyerekkor csodálatos világáról
Slava Polunin és Viktor Kramer rendezte a Slava’s Snow Show című cirkuszi előadást, amely 1993 óta folyamatosan járja a világot: több száz városban nézők milliói tekintették már meg és merültek el az álmok és a képzelet csodás birodalmában, a gyermekkor világában. Slava Polunin, a ma élő legünnepeltebb bohóc és csapata előadását – amely az évek során legalább húsz, a legnagyobb elismerést jelentő díjat nyert el, köztük a Lawrence Olivier-, a Drama Desk-, a Triumph- és a Golden Nose-díjakat. A Nemzeti Színház színpadán öt alkalommal (a gyermekekre is gondolva két délutáni időpontban is) láthatjuk júniusban.
Közép-Amerikai kortárs színjátszás
Három darab is érkezik a MITEM-re, amelyekből ízelítőt kaphatunk a közép-amerikai kortárs színjátszásból. A Mexikói Nemzeti Színház társulata Conchi León rendezésében mutatja be az Emiliano Zapata asszonyai című előadást, amely a mexikói forradalmár köré felsorakoztatott fiktív nőalakokra épül. A darab a képzelet játéka: a Zapatáról kialakuló képünket a darab több nő elbeszélésén keresztül építi fel (vagy éppen rombolja le).
Aurora Cano a Mexikói Nemzeti Színház társulatának művészeti igazgatója, rendezőként és színésznőként rendkívül változatos előadások létrehozásában vett részt: Budapesten május 7-én a Moszkva című darabot láthatjuk a rendezésében, a Teatro de Babel társulatának előadásában. Három nő eltéved egy színházban a 21. század elején: lánytestvérek, művészek, gyújtogatók, három nemzedék képviselői kérdőjelezik meg a színház jelentőségét és saját életük irányát, miközben olyan helyre igyekszenek, ahol minden csodálatos, vagy ahol legalább meleg van.
A Teatro de Babel másik előadásában, A fundamentalistában Marcos egy jól ismert lelkész és „A botrányos pap” címet viselő könyvsorozat szerzője, amellyel a hitet az egyház új generációi számára szándékozik megújítani. Egy napon váratlanul ismét felbukkan az életében Heidi, akivel húsz éve nem találkozott, és akihez fiatalságuk idején szoros barátság fűzte. A darabot a fiatal, többszörösen kitüntetett spanyol rendező, Ignacio García rendezte.
Kortárs tánc a MITEM-en
A Színházi Olimpia részeként több táncelőadás is Budapestre érkezik, amelyek közül a Dimitris Papaioannou által színpadra állított INK a MITEM Fesztivál részeként mutatkozik be. Az előadás két és fél évig turnézott 4 kontinensen, 23 országban és 38 városban. A produkció 2017-ben elnyerte az Európai Színházi Díj különdíját, Papaioannout pedig 2019-ben jelölték az Olivier-díjra a Kimagasló eredmény a táncművészetben kategóriában.
Jelentés egy Akadémiának
Savvas Stroumpos görög rendező a Zero Point Theatre társulatával alkotta meg Franz Kafka Jelentés az Akadámiának című novellájának színpadi változatát. A darab főszereplője egy Rőtpéter nevű majom, akit egy vadászcsoport Hamburgba hurcol, ahol az állatot egy zenés színházban alkalmazzák: az emberi magatartást kitanulva színpadon mutatja be a humanizálódás erőszakos folyamatát.
Macbeth
A Chorus Reparatory Theatre székhelye India Manipur államában található, bázisa napjainkra a kortárs színház nemzetközi központjává nőtte ki magát. A társulat alapítója Ratan Thiyam 1948-ban született, író, rendező, tervező, zenész, festő és színész, aki a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának is tagja. A Shakespeare műve alapján rendezett előadásban a címszereplő egy betegség, egy veszélyes járvány, az emberi nem legrútabb megjelenési formája a mai világban, amelynek felszámolása érdekében hozott irodalmi, művészeti, tudományos és vallási intézkedések ez idáig vezettek eredményre. Ratan Thiyam előadásának szövege amennyire csak lehet, igyekszik hű maradni a shakespeare-i eredetihez, így a produkció különleges nyelvét – a maripurit – nem ismerők számára is kiemelkedő élményt nyújt. Magyar és angol felirattal.
Hajtsad ekédet a holtak csontjain át
A Nobel-díjas Olga Tokarczuk azonos című regénye alapján készült előadás igazi nemzetközi együttműködés keretében valósul meg: a világhírű Complicité vándortársulat mutatja be a Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című fekete humorú, archaikus-noir darabot. Az autoriter struktúrák ellen elszánt támadást intéző mű elemi elutasítást váltott ki a szerző hazájában, Lengyelországban. Elgondolkodtató, ironikus, túlvilági elemekkel megtűzdelt krimi, mese a világmindenségről, a költészetről, az aktivizmus korlátairól és lehetőségeiről – mindezt a számtalan díjjal kitüntetett angol színész, író, rendező Simon McBurney állította színpadra.
Ifjú barbárok
Az Ifjú barbárok című előadásban a két világhírű magyar zenetudós – Kodály Zoltán és Bartók Béla – barátságát, közös munkájuk motivációit és élményeit dolgozza fel a rendező, ifj. Vidnyánszky Attila, aki Vecsei H. Miklós szövegét felhasználva a magyarságtudat és nemzeti azonosságtudat ma is aktuális kérdéseivel szembesíti a nézőt. Ezek megválaszolásához igyekeznek segítséget kérni Kodálytól és Bartóktól a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei a Tokos zenekar közreműködésével. Nem céljuk bármiféle üzenet vagy mondanivaló átadása, mindössze visszhangot keresnek, amelyek ma is ugyanúgy szólnak a nézőhöz, mint száz évvel ezelőtt. Az előadásban szereplő Imre Évát 2022-ben Őze Lajos-díjjal tüntették ki Gyulán. A különleges produkciót négy alkalommal láthatjuk a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán.
Resurrexit Cassandra
A Jan Fabre által rendezett szólóelőadásban Stella Höttler alakítja Cassandrát, a papnőt, a sámánt, szent asszonyt, a jövőbe látó jósnőt. Tragédiája, hogy senki nem hisz neki, mert féleszűnek, hisztérikusnak, a falu bolondjának tartják: suttog, üvölt, sikoltozik, sok-sok éve ismétli az általa látott szörnyűségeket, mindhiába. Pedig megannyiszor megmegmenthette volna a világot.
Jan Fabre színházának nélkülözhetetlen elemei a káosz és fegyelem, ismétlődés és őrület, metamorfózis és anonimitás; színházfelfogását gazdag formanyelv jellemzi, dialógusait egyéb elemek – tánc, zene, opera, performansz, improvizáció – egészítik ki.
CCY-Witkac-Y Menazséria
A Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán mutatja be a zakopanei Witkacy Theatre társulata a Stanislaw Ignacy Witkiewicz – vagy ahogy széles körben ismert: Witkacy – lengyel író halálának 70. évfordulója és 125. születésnapja alkalmából készült előadását. Az Andrzej St. Dziuk rendezésében megvalósuló produkciót az író ifjúkori művei ihlették, felismerhetők benne minden későbbi drámájának jellegzetességei. Hogyan hatott a fiatal művész képzeletvilágára a kor, amelyben élt, hogyan alakították szellemiségét irodalmi és képzőművészeti alkotások, zeneművek? Az előadás ezek bemutatása mellett a színház névadójának megértésére tesz újabb kísérletet – remek alkalmat szolgáltatva a színművészeknek az együtt-játszásra is.
Az élet álom
A Cheek by Jowl 1981-ben alapította Declan Donnellan Nick Ormeroddal közösen, majd több mint negyven produkciót hoztak létre, hat földrész összesen több mint 400 városában tartva előadásokat. A MITEM-en bemutatkozó Az élet álom című produkciójuk a társulat első spanyol nyelvű előadása, amely Calderón lenyűgöző drámáját állítja színpadra a spanyol aranykorból. A Declan Donnellan által rendezett és Nick Ormerod látványtervező által szcenírozott darabot spanyol színészekből álló társulata adja elő.
BROS
Bros címmel mutatja be előadását a Societas társulat, akik Romeo Castellucci rendezésében egy igazán különleges, formabontó produkciót visznek színpadra. A rendező színháza olyan dramaturgiát érvényesít, mely elutasítja az irodalmi szöveg elsőbbségét, s előadásait egy rendkívül gazdag képekből álló, komplex formává alakítja, támaszkodva az olyan, mindenki számára érthető művészeti ágak nyelvének kifejező erejére, mint a zene, a szobrászat, a festészet vagy az építészet.
Faust tragédiája
A Pekingi Központi Dráma Akadémia művészeinek Liu Libin által rendezett Faust tragédiája című előadása Goethe klasszikusának öt felvonásos adaptációja, amely jelentős mértékben eltér az eredetitől, hiszen Faust életének öt szakaszát fordított sorrendben, a végétől az elejéig haladva mutatja be. A Nemzeti Színház színpadán május 10-én láthatjuk.
Történetek a Mahábharátából
Végül egy izgalmas, valódi kuriózum előadásra és kísérőprogramjaira szeretnénk felhívni a figyelmet: a Történetek a Mahábharátából az indiai kathákali stílust ismerteti meg a nézőkkel. Ez az évszázadok óta élő művészeti irányzat különböző előadói és rituális gyakorlatok sokszínű kultúrájából merít, amelyet a látványos arcfestések és jelmezek pazar kombinációi, a hipnotikus és kifinomult éneklés, valamint zenei játék jellemez.
Az előadás előtt a művészek felkészülésének – maszkfestésének és beöltözésének – is tanúi lehetnek az érdeklődők. A produkció keretében egy teljes, hagyományos kathákali éjszakát élhetnek végig a nézők, Magyarországon első alkalommal: az előadás teljes hossza hét és fél óra, napfelkeltekor ér véget. Azt követően a kelikottunak, azaz napüdvözlő rítusnaknak lehetünk tanúi, reggelivel egybekötve.
A művészek tehát nem pusztán egy előadást mutatnak be, hanem idevarázsolnak Indiából is egy kis darabot. Kísérőprogramként Tiziana Barbiero a Teatro tascabile di Bergamo alapító tagjának ismeretterjesztő előadását is hallhatjuk május 25-én, aki a kathákali táncszínház mítoszáról és költészetéről beszél majd.
(Via Szinhaz.org)
