Hogyan került Bajnára a milánói Scala díszlettervezője? Hogyan kapcsolódik egy nemesi összeesküvés az történelmi Magyarország egyik fellegvárához? Melyik helyszín a muzulmánok egyik fontos zarándokhelye? Nem kell feltétlenül messzire utazni, ha egy kis kikapcsolódásra, feltöltődésre vágyunk egy meleg nyári napon. Ajánlónkban olyan kulturális és történelmi helyszíneket hozunk, amelyek garantáltan élményt szolgáltatnak a kánikulában. Félrecsípett hűsítő programok, országhatáron belül!

- hirdetés -

Gül Baba türbéje

A főváros egyik legizgalmasabb történelmi és kulturális helyszíne a Mecset utcai török emlékmű. A Margit-híd budai hídfője közelében elhelyezkedő emlékmű amellett, hogy gazdag építészeti érdekességeket nyújt, pazar kilátást szolgáltat a városra. Gül Baba legendás harcos, muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a török sereggel érkezett Budára. Síremléke, amely a 16. században épült eredetileg a török hódoltság kulturálisan érdekes időszakának állít emléket. A sokáig a Budapesti Történeti Múzeum tulajdonában lévő helyszín a 2016-os nagyszabású renoválásnak köszönhetően manapság a muzulmánok egyik legkülönlegesebb zarándokhelye. Minden turisztikai jelleg mellett, a tömegturizmus szele valahogy (még) nem érte el a türbét, megmaradt egyfajta „elbújós” romantikája ennek helynek.

Sárospataki vár

Az Észak-Magyarországon elhelyezkedő Rákóczi-vár a hazai reneszánsz építészet jeles képviselője. A sárospataki vár a magyar történelem egyik legfontosabb centruma, amelyhez számos anekdota és korszakalkotó esemény fűződik. Erre példa az 1670-es Wesselényi-összeesküvés, amely I. Lipót császár ellen szerveződött. A Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter hadvezér, bán által vezetett összeesküvés az elnyomó Habsburg-szisztéma ellen irányult Az építmény valóságos komplexum, amely ízig-vérig időutazást biztosít a látogatóknak, bemutatva a magyar történelem és kultúrtörténet egyik mérföldkövét, olyan legendás egyéniségek mentén, mint például Loránftffy Zsuzsanna és a Rákócziak.

Sárospataki vár, Lorántffy-szárny – forrás: Wikipédia

Igazi kuriózuma a várnak az úgynevezett reneszánsz konyha, amely nem csupán látványban, hanem „gyakorlatban” is megidézi a periódust. Korabeli szokások szerinti ételek, érdekességek nyújtanak kulináris élményeket. Fontos bázisa a várnak például a nagyszabású bútortörténeti kiállítás is, amely a berendezési tárgyak mellett a korabeli mindennapokba is izgalmas betekintést ad, exkluzív információkkal.

Sándor-Metternich-kastély

A Bajnán található intézmény a hazai turizmus kedvelt, de nem tömeges látogatóközpontja. Története egészen a 17. századig nyúl vissza, ekkor vásárolta meg a terepet a grófi címmel rendelkező Sándor család. Az első nagy rekonstrukció az 1700-as évek második felében történt, ugyanakkor lényeges építkezések folytak a 19-20. században is. A klasszicista stílust Hild József tervei alapján kapta a kastély. Ez a kialakítás teljes mértékben megmaradt a nagy renoválás után is, amelyre 2018-2021 között került sor. Egyik különlegessége az építménynek, hogy a 19. századi munkák során a belső tér szinte teljesen átalakult.

Sándor-Metternich-kastély, Bajna – forrás: bajnaikastely.hu

A rekonstrukció tervezője a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico volt. Nevéhez fűződik a Raffaello-terem és az etruszk terem. Az olasz mesterrel Sándor Móric, a hírhedt és legendás „Ördöglovas” 1833-as utazása alkalmával találkozott. A stukkók kialakításában a híres Mario Piazza készítette. A kastély bővelkedik a különböző funkciójú termekben, így kap helyet például a könyvtár, a vadász-, a kép-, és a fegyvergyűjtemény is.

Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót

Mi sem lehet kellemesebb egy forró nyári napon, mint egy olyan pazar természeti övezetben pihenni, szellőztetni, mint a vácrátóti kert. A helyszín az ország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteménye. Történetének kezdete körülbelül a 18-19. század fordulójára tehető. Az eredetileg izolált, helyi kastélyparkból „tudományos és lakossági természeti komplexummá” alakult kert első állomása Gézcy István referendárius nevéhez fűződik. Az angolpark mércéi szerint kialakított terület az idők során számos tulajdonost tudhat magáénak, köztük például Vigyázó Sándor grófot, akihez az egyik legnagyobb mértékű építés fűződik. A viszonylag sűrű és változatos évtizedeket megél természeti terep mai kinézetét, kialakítását, funkcióját Pénzes Antal botanikus, ökológus nevéhez kötjük.

„Zenélő malom”, Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót – forrás: Wikipédia

1952-ben a Magyar Tudományos Akadémia vette át a kertet és megalapította az MTA Botanikai Kutatóintézetét. A 20. század második felében jelentős fellendülés indult és a turizmus, az oktatás egyik közkedvelt, központi helyszíne a vácrátóti kert, amely többek között különleges és hatalmas üvegházi gyűjteménnyel is rendelkezik. Itt található a „zenélő malom”, amely igazi érdekesség. A kert rendelkezik egy műemlékkel is, amely forgatások közkedvelt terepe. Várkonyi Zoltán itt forgatta például az Egy magyar nábob bizonyos jeleneteit.