A kísérletek szerint az illatok hatására a látogatók hosszabban időznek a képek előtt. A birminghami Barber Institute az angol vidék vagy akár egy ortodox templom aromáit varázsolja a látogatók köré attól függően, melyik festmény előtt állnak éppen.
A birminghami egyetem Barber Institute of Fine Arts részlege október 11-én nyitja meg a tárlatot, ahol a preraffaelita mesterművekhez a megfelelő illatokat és szagokat társítják majd ezzel stimulálva a látogatók érzékszerveit, hogy a műalkotások befogadása minél teljesebb élmény legyen.
A tárlaton látható lesz többek között Sir John Everett Millais Vak lány című 1854–56-os festménye. A képen egy címben szereplő lány és segítője – talán a testvére – egy mező szélén ülnek, a hátuk mögött esőfelhők és egy kettős szivárvány látható. A kurátorok ennél a műnél a nedves föld és a fű illatát fújják majd a környékre, az eső után angol vidéket felidézve. Simeon Solomon: A keleti egyház szentje című 1867-68-as festménye előtt a glóriás alak kezében látható füstölő illata mellett a templomi padok fájának és az ortodox templomok belsejének illatait idézik majd meg.
A szervezők a legmodernebb technológiát alkalmazták az illatmolekulák szórásához, hogy ne károsodjanak a műtárgyak és a látogatók érzékszervei sem. A betérők maguk irányítják a folyamatot egy gomb megnyomásával, ami működésbe hozza a közeli diffúzort. Vagyis azok is bátran ellátogathatnak a kiállításra, akik esetleg érzékenyebbek a szagokra.
Az Illatok és a preraffaeliták művészete című tárlaton a fentiek mellett láthatóak lesznek még Dante Gabriel Rossetti és John William Waterhouse munkái. A tárgyak a londoni Tate Britain, az oxfordi Ashmolean és a Birmingham Museums Trust mellett magángyűjteményekből érkeznek.
A Barber Institute maga is jelentős gyűjteménnyel rendelkezik Sandro Botticelli, Thomas Gainsborough és Edgar Degas munkáiból. A mostani tárlaton pedig annak járnak utána, hogy jelennek meg visszatérő témaként a festményeken az illatok és szagok, mint az érzelmek felidézésének eszközei. A kiállítás az Artphilia, „történetmesélő művészeti kurátorok” és a Puig spanyol divat és parfümmárka együttműködésének része. A kurátor, Dr. Christina Bradstreet az Illatos látomások: Szagok a művészetben, 1850-1914 szerzője.
A kezdeményezés bár kétségtelenül újító, nem egyedülálló. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, 2022-ben a madridi Prado az idősebb Jan Brueghel (1568-1625) és Peter Paul Rubens (1577-1640) festményei szereplő virágok illata és tárgyak szagát reprodukálták a tárlatukon. A spanyol kiállítás szervezői azt tapasztalták, hogy a látogatók szívesebben időztek a szagos termekben. Az átlagos 13 másodperc helyett akár 13 percet is eltöltöttek a képek tanulmányozásával.
Ezen a sikeren felbuzdulva a múzeum multiszenzoros kiállítóterme, ahol az illatosított bőrkesztyűk illatát mutatja be. A látogatók megtudhatják, hogy a kesztyűket azért illatosították, hogy elfedjék a bőr cserzéséből származó kellemetlen szagot, illetve, hogy az illatosításhoz használt anyagok a festményeken is megtalálhatóak, mint státusszimbólumok. Az illatosításhoz használt 17. századi recept alapján az összetevők között találhatók gyanták, balzsamok, fa- és virágesszenciák, valamint egy csipetnyi szarvasbőr is.
A New York-i Metropolitan Museum of Art nemrég bezárt divattörténeti kiállítása, a Sleeping Beauties: Reawakening Fashion is lehetőséget biztosított a látogatóknak, hogy megszagolják a kiállított ruhákat és azoknak a nőknek az illatát, akik viselték őket.
Hasonló, az illatokra alapuló kiállítást mutatott be pavilonjában a Velencei Biennálén Dél-Korea. Az üresnek tűnő fő térben az illatok, szagok szerepét vizsgálják az érzékelésben és az emlékezésben. Egy lebegő bronz szobor pedig az orrából okád illatos füstöt meghatározott időközönként.
(via The Guardian)
