88 éves korában elhunyt Pauk György. A Londonban élő hegedűművész haláláig dolgozott: november elején a Zeneakadémián tartott mesterkurzust. Özvegye az MTI-nek elmondta, hogy a művészt közelmúltban baleset érte, ami után kórházba került.
- hirdetés -
Pauk György hegedűművész 1945-ben, kilencévesen került be a Zeneakadémiára, ahol előbb Waldbauer Imre, majd Temesváry János volt a mestere. A művészképzőt Zathureczky Edénél végezte, aki meghatározó hatással volt stílusára. Mellettük Weiner Leó és Kodály Zoltán növendéke volt. 1952-től koncertezett. 1956-ban a főiskolán alakított vonósnégyesének brácsásával együtt elhagyta az országot. Előbb Hollandiában élt, majd Yehudi Menuhin ösztönzésére 1961-ben Londonban telepedett le.
A brit fővárosban zenekarral Lorin Maazel vezényletével debütált. 1965-től néhány évig tanított is a manchesteri zeneakadémián. 1972-ben zongoratriót alakított Frankl Péter zongora- és Ralph Kirshbaum gordonkaművésszel. (A BBC megbízására James MacMillan, a formáció fennállásának 25. évfordulójára, 1997-ben nekik komponálta a Fourteen Little Pictures című darabját.)
Nemzetközi szólista karrierje a Solti Györggyel való együttműködés után ívelt fel. Az 1980-as évektől Londonban kezdett tanítani. Előbb a Guildhall Schoolban, majd 1987-től a Royal Academy of Musicon hegedűsök posztgraduális képzésében vesz rész, emellett nyolc éven át a svájci Winterthurban is oktatott. A koncertezéstől 2007-ben vonult vissza.
Bár repertoárja felöleli az egész hegedűirodalmat, különös előszeretettel játszotta a 20. századi műveket. Bemutatta Witold Lutosławski, Krzysztof Penderecki, Alfred Schnittke, Sir Peter Maxwell Davies, és Sir Michael Tippett műveit, a szerzők vezényletével.
2016-ban Négy húron pendülök – Nyolcvan év emlékei címmel jelent meg Pauk György önéletrajzi kötete. A mester a közelmúltban ajándékozta oda 1714-ben készült Massart-Stradivarius mesterhangszerét egykori tanítványának, Pusker Júliának.
(A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámot.)
