Példaértékű határon túli összefogásnak mondhatnánk, de a fizikai határ híján inkább egyéb akadályokon, másféle „határokon” ível át a Pannon Filharmonikusok és az újonnan átadott eszéki Franz Krezma Hangversenytermet működtető Eszéki Kulturális Központ együttműködése. A neves együttes a pécsi, budapesti és bécsi sorozatai mellett felkérést kapott a horvát koncerthelyszín rezidensi feladatainak ellátására. A klasszikus zenei szcéna legkiválóbb művészei lépnek fel az eszéki közönség előtt. December 12-én a nemzetközi hírű horvát zongoraművész, Martina Filjak közreműködésével, Bogányi Tibor vezényletével léptek fel Eszéken a pécsiek, amely 13-án a Kodály Központban is hallható volt.
- hirdetés -

A Pannon Filharmonikusok az elmúlt tíz évben szoros kapcsolat kiépítésén dolgozott Eszék városával, egy délvidéki kulturális híd kiépítésével egyben egy a dél-európai kultúra átjárhatóságát célul kitűző misszió alapjait is letette 2015-ben. Erős kultúraközvetítő szerepvállalása meghatározta azt az együttműködést, amelynek keretében az évek alatt rendszeresen adott hangversenyeket a városban.
„Ha valami új, mint az eszéki koncertterem, annak utat kell törni, és nagyon sok segítséget kaptunk a pécsi szakemberektől, hogy a városunk 120 éves álma megvalósuljon. Megnyílt a terem, és az, hogy olyan nívóval bíró együttes, mint a Pannon Filharmonikusok lesz a rezidense, harminc évnyi fejlődést előlegezett meg számunkra. A horvát zenei élet nagy örömmel üdvözli ezt a sokrétű együttműködést” – Ivan Kristijan Majić, az eszéki Franz Krezma Koncerttermet működtető Eszéki Kulturális Központ igazgatója fogalmazott így a társulat évadnyitó sajtótájékoztatóján szeptemberben.
November 7-én horvát és magyar zeneszerzők új műveinek világpremierjével, négy ősbemutatóval debütált a pécsi zenekar az eszéki Franz Krezma koncertteremben. A Pannon Filharmonikusok a Glazbena Tribina kortárszenei szimpózium-fesztivál nyitókoncertjével kezdte meg a rezidens zenekari munkáját. Az ünnepi alkalmon Tóth Péternek a Balog József zongoraművész felkérésére, Kocsis Zoltán emlékére írt Zongoraversenyének ősbemutatójára került sor, valamint szintén világpremierként mutatták be Balogh Máté III. szimfónia („Priusz” Hommage à László Bertók) című alkotását. A horvát kortárs szerzők közül Ante Knešaurek Sonare 2, illetve Mladen Tarbuk Techno Symphony című kompozíciójának nagysikerű ősbemutatójára is sor került.
„Az esemény rangját emelte, hogy mind a magyar, mind a horvát zeneszerzők személyes jelenlétükkel megtisztelték az eseményt. A koncerttel párhuzamosan megrendezett szimpózium keretében nemcsak a két szomszédos ország zeneművészetének jeles képviselői találkoztak, hanem már ezt megelőzően szoros kommunikáció és műhelymunka jött létre a program összeállításában a részt vevő felek között, amely egyrészt biztosítja a koncert szakmai alapját, másrészt pedig egy erős regionális együttműködést, elősegítve ezzel a közös gondolkodást, amelyre mind emberileg, mind szakmailag, mind kulturálisan egyre nagyobb szükség van” – fogalmazott Vass András, a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, az est dirigense, a beszélgetések résztvevője.
A PFZ rezidens zenekarként az évad során még három alkalommal lép fel Eszéken. 2024. december 12-én William Walton, Dora Pejačević, Maurice Ravel és Kodály Zoltán műveit játsszák Martina Filjak zongoraművész közreműködésével, a zenekart Bogányi Tibor vezényli. 2025. március 23-án Beethoven Hegedűversenyét, illetve Csajkovszkij 6. „Patetikus” szimfóniáját a kirobbanó tehetségű Nicolò Umberto Foron dirigálja, hegedűn közreműködik Mira Foron. A május 17-ei koncerten Bogányi Tibor vezényletével Mozart és Brahms művei mellett Dejan Lazić kompozíciója is elhangzik, aki a koncerten zongoraszólistaként is fellép.
„Engem lenyűgöz, hogy milyen pragmatikus döntések sora vezetett ahhoz, hogy a Pannon Filharmonikusok lett a rezidens zenekar. A másik lenyűgöző dolog a történetben, hogy egy nem horvát együttes lehet az. Képesek nagyrégióban gondolkodni, és képesek túllépni azon, hogy van egy országhatár, ami persze az Európai Unióhoz való csatlakozás óta már nem is nagyon van. Létezik egy város, amely hatalmas erőforrásokat invesztál, eközben meg tudja fogalmazni, hogy mire van szüksége, és képes nagyvonalúan, européer módon gondolkodni. Ránéznek a térképre, és azt mondják, hogy itt van tőlük 80 kilométerre valami, ami megfelel az elképzeléseiknek. És ha nem horvát, akkor nem horvát. Kössünk szerződést, és nevezzük ki őket rezidens zenekarnak. A PFZ pontosan tudja, hogy rezidens zenekarnak lenni azt jelenti, hogy a zenekar lesz a hely szakmai lelkiismerete” – nyilatkozta interjújában Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója a Jelenkornak.
„Időnként látszottak a Mecsekoldalból a horvát hegyek, az olyan volt, mintha a mesebeli üveghegyeket látnám, pedig Pécstől az „óperenciás tengert” jelentő horvát határ mindössze annyira van, mint Budapesten a város egyik vége a másiktól” – fogalmazott a társulat egyik tagja. A zenekarnak több tucat bérletese van Eszékről, akik egyénileg vagy önszervező módon, autóval vagy busszal járnak át koncerteket hallgatni Pécsre. Most arra biztatják a pécsi közönséget, hogy látogassák az új, közeli horvát hangversenytermet is. A két város közel van egymáshoz, a közlekedés – amint átadják az autópálya következő szakaszát – még egyszerűbb és gyorsabb lesz.
A december 12-én Eszéken, 13-án Pécsett hallható koncerten varázslatos hölgyeket ismerhet meg a közönség. Unikumnak ígérkezik az elhangzó zongorafantázia, melynek szerzője Dora Pejačević, aki Verőczei gróf Pejáchevich Mária Theodóra Paulina néven született Budapesten. A grófnő komoly küzdelmet folytatott azért, hogy nő létére ne csak magánúton tanulhasson, és nemesi származása ellenére koncertező művész, zeneszerző, sőt, dolgozó asszony lehessen. Több mint száz művet hagyott hátra, köztük a Phantasie conertante című zongoraművet, melyet Martina Filjak, világhírű horvát zongoraművész ad elő Ravel G-dúr zongoraversenyének társaságában. Martina Filjak amellett, hogy sorra nyerte a hangszeres megmérettetéseket, minden jelentős hangversenyteremben fellépett, lemezeket ad ki és kamaraformációkban játszik, hét nyelven beszél.
„Ma Horvátország és Magyarország között ez az egyik legjelentősebb kulturális együttműködés, melynek jelentőségét az adja, hogy folyamatos és valódi tartalomfejlesztés valósulhat meg a felek között, az országos kultúrpolitika és a regionális szint egyetértésével” – fogalmazott Horváth Zsolt, a PFZ igazgatója.