82 éves korában elhunyt Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, rendező, színházigazgató.
- hirdetés -

Lukáts Andor messziről kezdte a színi pályát: a középiskola után lakatosként, majd dekoratőrként dolgozott, aztán a Pinceszínház amatőr színésze, díszletfestője és színpadmestere volt. 1972-ben lett a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, öt év múlva már a társulat „rendes” tagja, és egyre fontosabb szerepeket kapott. Mintegy két évtizedet töltött a színházban, amelynek szellemisége meghatározó lett számára, mivel ismerte meg azokat, akik egész életére nagyon erős hatással voltak, és akikkel legendás előadásokban játszott együtt, például Peter Weiss Marat/Sade vagy Molnár Ferenc Liliom című darabjában.
1994-től és 2008-ig a budapesti Katona József Színház tagja volt, ahol a színészi munka mellett rendezéssel is foglalkozott. Ő állította színpadra a színház négy évtizedes történetének legtöbbször játszott darabját: Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiáját 1998 októberében tűzték műsorra, és 2018 októberében, napra pontosan húsz évvel a bemutató – a 423. előadás – után vették le a repertoárról.
2008-ban alapította meg a Sanyi és Aranka Színházat az egykori Stúdió „K” színház helyén. (A nevet egy Halász Péterrel, a kísérleti színház legendás alakjával közös, egy hajléktalan házaspárról szóló improvizációs előadás ihlette, amely a Kamrában ment estéről estére.) A színház induláskor meghirdetett fő profilja az abszurd és az opera volt (innen az Apropera kifejezés). A több mint egy évtizedig működött intézményben többek között pályázatot írt, világított, játszott és rendezett, és egy idő után a színház alkotóműhellyel is kiegészült.
Lukáts Andor pályája során egyformán hitelesen alakította a klasszikus és kortárs darabok hőseit. Játszott a Bácskai Júlia által szervezett Pszichoszínház rendhagyó előadásain, színpadra lépett a Radnóti Színházban (Térey János: Protokoll, Gogol: Holt lelkek), a Nemzeti Színházban és a Budaörsi Latinovits Színházban (Pintér: Hazatérés, Moliere: Képzelt beteg.) A Belvárosi Színházban szerepelt a Závada Pál Jadviga párnája című regényéből készült előadásban, az Apa című darabban az Alzheimer-kórban szenvedő címszereplőt alakította, de szerepelt A folyón túl Itália című komédiában, a Rózsavölgyi Szalonban Ibsen Rosmersholm című drámájában, illetve az Örkény Színház Zűrzavar 2045 című előadásában is.
Lukáts Andor több alkalommal is indult színházigazgatói pályázaton (Szolnokon és Kaposvárott), több mint ötven filmet forgatott, és többször is megkapta a filmkritikusok, illetve a Magyar Filmszemle díját. Egyik legemlékezetesebb alakítását a Xantus János által rendezett Eszkimó asszony fázik című filmben (1983) nyújtotta. Emellett többek között játszott a Gazdag Gyula által rendezett, A kétfenekű dob című szatírában, Jeles András Angyali üdvözletében, Gothár Péter Tiszta Amerika! című alkotásában, Elek Judit több filmjében (Tutajosok, Visszatérés-Retrace), a Koltai Róbert által rendezett Sose halunk meg című filmben, a Salamon András rendezte Zsötemben, Hajdu Szabolcs Fehér tenyér és Herendi Gábor Lora című filmjeiben.
A 2008-ban forgatott Mázli című vígjátékért és a Príma primavéra című filmdrámáért a legjobb színész alakításával díjazták. Szerepelt Török Ferenc Isztambul című filmdrámájában, Tóth Barnabás Akik maradtak című történelmi filmdrámájában és Horvát Lili több fesztiválon is díjazott Szerdai gyerek, valamint a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjeiben is. A nézők olyan televíziós sorozatokban is láthatták, mint a Hacktion és a Kossuth-kifli. Egyik utolsó filmes munkájaként 2022-ben a Vándorló levelek című filmet forgatta Szabó Mátyás rendezésében, ebben egy vak professzort formált meg, aki egy gyermekmentést végző céget vezet.
1980-ban rendezte első filmjét, az Alagutat, amelynek írója is volt. Napjainkba ültette át Csehov Három nővérét, és filmre vitte a színházban nagy sikert arató Portugált. Több operát is rendezett, például a Franz Kafka Átváltozás című novellája alapján született új magyar operát, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon pedig Berlioz Faust elkárhozása című művét. Rendezőként dolgozott Budaörsön, Miskolcon, Szombathelyen és Zalaegerszegen.
Egy nyilatkozatában azt mondta: „A hobbim maga az élet”, 2008 és 2016 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanított, ahol színész és fizikai-koreográfus-rendező osztályt is vezetett. Munkássága elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1985), az érdemes művész címet (1997), 2006-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.
(via NFI)
(A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem helyezünk el reklámot.)