Január 24-én a Miskolci Nemzeti Színházban tartják Cser Ádám zeneszerző, karmester, a miskolci teátrum zeneigazgatója Atelier címen írt operájának ősbemutatóját. A mű librettóját Ari-Nagy Barbara dramaturggal és Szabó Máté rendezővel közösen alkották meg. Szabó Mátéval beszélgettünk.
- hirdetés -

– Operát már rendeztél, nem is egyet – most azonban még különlegesebb lesz a következő bemutatód.
– Nehéz megfelelő szavakkal megközelíteni, hogy kulturális értelemben mekkora dolog történik most velünk. Cser Ádámmal nagyon régóta dolgozunk együtt, sok operát állítottunk már színpadra – persze ezek nem sajátok voltak. A közel tíz éves együttműködés alatt nagyon jól megismertük egymást, ezalatt folyamatosan érlelődött a gondolat, hogy egyszer egy saját művet állítsunk színpadra. Nekem folyamatos reveláció volt az a fajta belső értés, ami Cser Ádám sajátja. Az a fajta színházból való gondolkodás, ami rendkívüli módon közelivé tette a zeneszerzőknek a kiindulópontját – amiből ezek a művek készültek, melyeket korábban már színpadra állítottunk. Ádám már több különböző előadáshoz írt zeneműveket, amikre én mindig nagyon irigy voltam – jó érzéssel persze [nevet].
Bennem van egy olyan alapvető attitűd, hogy ha látok valamit, ami szárnyalni akar, annak muszáj megtörténnie. Ha valaki, akinek a zsebében van a dallamosság és a zene, mégsem a szépség szándékával, hanem a belső tartalom kifejezésének a szándékával dolgozik, – de ez dallamos formában történik meg, tehát szépséget hoz létre – azt én nagyon nagy tehetségnek tartom. Ennek a közelében lenni egy olyan művön keresztül, ami feldolgozza mindazon élményeinket, amiket az opera műfaján belül szereztünk – Ádám a pálca mögül, én a színpad környékén – rendkívül különleges.

Az Atelier próbája a Miskolci Nemzeti Színházban – fotó: Éder Vera
– Mit lehet tudni az Atelier-ről?
– A Bajazzók színház a színházban, az Atelier pedig egy színház a színházban a színházban. A Bajazzók azt meséli el, hogy mi történik egy vándortársulat életének hátterében, az Atelier pedig az e mögötti, mindenkit érintő viharos történet, amiben nem csak azt meséljük el, amit egyébként nem lát a néző, hanem van még benne egy olyan transzcendens réteg, ami Cser Ádámnak és Ari-Nagy Barbarának köszönhetően került bele. Egy olyan költői réteg ez, ami még engem is meglepett, hogy milyen pluszt ad hozzá a darabhoz.
– Véleményed szerint hogyan fogadja majd a közönség?
– Nagyon élvezetes és felemelő lesz! Ari-Nagy Barbara dramaturgot még egyszer szeretném megemlíteni, hiszen ő hozta létre a librettót Ádám alapgondolataiból és az enyéimből összerakva, véglegesre formálva azt. Adok egy kis ízelítőt a mi kis háttérmunkánkból: nagyon jópofa dolog, amikor a próbán van egy szereplő, aki az ügyelőt játssza, és közben a próbán ott van az előadás tényleges ügyelője, aki végig figyeli azt, hogy a szereplő hitelesen játssza-e az ügyelő szerepét. Vagy van egy rendező (szerep), akit rendez a rendező. Folyamatosan van egy olyan ars poétikus ventilláció, egy emelkedett kvázi pszichoterápia vagy pszichodráma jellege a próbák alatt, aminek van egy nagyon különleges és jól sikerült formája.