A Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) szervezésében a III. Digitális Agora Nemzetközi Digitális Triennálé díjazottjainak alkotásaiból látható válogatás a Próféta Galériában. A kiállítás, amely a digitális technikát a szabadon szárnyaló kreativitás eszközeként állítja a középpontba, március 23-ig látogatható.
- hirdetés -
Az elektrográfia valamikor az 1980-as, ’90-es években került a magyar alkotók egy része érdeklődésének a fókuszába. 1989-ben jött létre a MET elődje, az Árnyékkötők társasága. A tagok eleinte fénymásológépek használatával hozták létre alkotásaikat. Az újdonságok iránt nyitott, a hagyományos művészeti ágak valamelyikében is alkotó művészek a technika rohamos fejlődését, az új trendeket, tendenciákat követve bővítették az általuk használt eszközök és hordozó felületek körét. A hagyományos művészeti eljárások során alkalmazott technikai tudás megjelenik a technomédiumok használata során létrehozott alkotásokban is.
A MET tagjai és a most kiállító alkotók közt találunk képzőművészt, grafikust, építészt, üveg-, fény és fotóművészt is. A bemutatott alkotások a Szekszárdi Művészetek Házával és a Babits Mihály Művelődési Központtal közösen szervezett Triennáléra készültek. A pályázati felhívásnak megfelelően részben kötetlen témájú, részben pedig a művészet formanyelvét megbontó és a korlátokat, szabályokat átlépő dadaista mozgalom előtti tisztelgés jegyében Tristan Tzara dadaista költő emlékezetére reflektáló alkotásokat láthatunk. A kiállítás kurátorai HAász Ágnes, Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina.
HAász Ágnes Dada útmutató c. képe – forrás: HAász Ágnes
A művek némelyike kiindulási alapként fényképeket használva készült. Ezek alkotóik kísérletező kreativitása, a rétegek, variációk sokaságából kiszűrt, szoftverek által feldobott egyenmegoldások kikerülésével készült egyéni látásmódot tükröző alkotások. Pataki Tibor Anyakönyv című munkája könyvek és egy arcmás fotóit használva formál a technika segítségével virtuális plasztikát, míg Márián Gábor Vertigo című műve egy nőalakot ábrázoló kép módosítása során létrehozott hullámzással kelt valóban szédítő hatást. Számos alkotás középpontjában egy hangulat, érzelem, érzetek közvetítése áll. Lieber Erzsébet Caspar D.F. nyomában címet viselő képe számomra a víztükör csillogását, a lemenő nyári nap színeit, melegségét és melankóliáját idézi. Gyönyörűen adja vissza a 18-19. századi festő romantikus természetábrázolását a mai kor alkotói eszközéivel.
A kiállítási térben a hagyományos módon falra függesztett képek mellett képernyők segítségével további digitálisan létrehozott alkotások tekinthetők meg. Spitzer Fruzsina Kérdés címmel létrehozott videóját Örkény István Tóték című kisregénye ihlette, s a mesterséges intelligencia (MI) asszisztenciájával készült (a videó itt tekinthető meg). Az alkotó a saját maga által létrehozott karaktert és egyéb grafikai elemeket generatív modellbe helyezve adott megfelelő utasításokat az MI-nek, majd az így kapott eredményt alakította tovább a „hagyományosnak” mondható digitális eszközökkel. Nem iktatható ki tehát jelen pillanatban az alkotó emberi kéz, gondolat a folyamatból.
Ez a rövid ideig látható, ám annál fontosabb gondolatokat közvetítő válogatás rámutat arra, hogy a világot átszövő számítógépes rendszer és maga a gép nem elválaszt, beszűkít, kirekeszt, hanem épp ellenkezőleg. Összeköti a világ bármely részén élőket, megfelelően használva értéket közvetít és nemhogy nem zárja ki az embert, de épp ellenkezőleg: az emberi kreativitás eszközeként használva felszabadít, újabb és újabb világokat nyit, serkenti, tovább lendíti a kreatív alkotó embert. A művészt nem köti a hagyományos technikák változtathatatlanságának súlya, a megkarcolt, vésett, húzott vonás megmásíthatatlansága. A visszavonhatóság ebben a formában a kísérletezés szabadságát adja az alkotónak.
Lieber Erzsébet: Caspar D. F. nyomában (2. változat) – forrás: MET
Ahogy a kiállítást megnyitó Gábor Éva, Munkácsy Mihály-díjas képzőművész rámutatott, a felszabadító érzés mellett a technomédiumok használata demokratizáló hatással is bír. A számítógépek a mindennapi munka részei. Az alternatív használat lehetővé teszi, hogy kreatív alkotások létrehozásának katalizátorává, eszközévé váljon. Az alkotás létrehozására való természetes és ősi emberi késztetés kielégítése egyszerűbbé válik általa. Környezetünkben ma már gyakorlatilag mindenki rendelkezik olyan digitális eszközzel és ahhoz tartozó programmal, mely lehetővé teszi hely, költség és bonyolult technikai tudás megléte nélkül az alkotás örömének megélését. A használó kezében, annak előzetes tapasztalatai, tudása és kreativitása mértékében születik az ember számára örömet jelentő múlandó, pillanatnyi lelki állapotot kifejező, akár egyfajta érzelmi szelepként a túlnyomás csökkentésére szolgáló eldobható kreáció, vagy korszakos művészeti alkotás.
Ma, a megállíthatatlan technikai fejlődés éppen aktuális mérföldkövénél, a mesterséges intelligencia megjelenésénél a friss kihívások, etikai, esztétikai kérdések megválaszolásakor ezért komoly szerepe van a teoretikusok mellett azoknak a nyitott, be- és elfogadó, a változásokhoz adaptálódni képes művészeknek, akik kortól függetlenül örömmel vetik bele magukat a villámgyorsan változó digitális tér nyújtotta lehetőségek kutatásába, kísérleti alkalmazásába.
Kiállító művészek:
Bitó Ildikó† (HU), Butak András, Fejér Ernő, Gábor Enikő, Gergely Nóra, Gombos Lajos, Goreski Vlado (MK), Gyenes Gábor (SK), Gyenes Zsolt, HAász Ágnes, Haladaj Wieslaw (PL), Hegedűs Tibor, Herendi Péter, Ikonomidou Florentia (GR), Kemény György, Kidd Davida (CA), Kipp Éva (NL), Krnács Ágota, Kuzma Eszter Júlia, Lehotka László, Lévay Jenő, Lieber Erzsébet, Lisányi Endre, Lobler Ferenc, Lux Antal (D), Mandrile Cecília – Brechtold Lynn (AR / USA), Márián Gábor, Mattis-Teutsch Valdemar (RO), Mengyán András, Mészáros Márta, Papp Szilvia – Fonák Tamás, Pataki Tibor, Petca Ovidiu (RO), Riviera Miguel, Simó Katalin, Sós Evelin†, Spitzer Fruzsina, Szentgyörgyvári Ivett, Timár Adrian(RO), Voicu Mihail, Whandal Syporca, Zsubori Ervin
A kiállítás március 23-ig tekinthető meg a Próféta Galériában. A Magyar Elektrográfiai Társaság következő kiállítása a MET Galériában nyílik április folyamán.
