A generatív mesterséges intelligencia fejlesztése egyre nagyobb problémát jelent a művészek és a jogvédő szervezetek számára. Mostanra a művészet különféle területeiről már több mint 50 ezer alkotó írta alá azt a tavaly októberben indított petíciót, amely a művek jogtalan felhasználása ellen tiltakozik.

Januárban bírósági dokumentumokból derült ki, hogy a Facebook anyavállalata, a Meta egy több mint 7 millió könyvet és 81 millió tudományos dolgozatot tartalmazó kalóz adatbázist (LibGen) használt mesterséges intelligencia modelljének betanításához, anélkül, hogy a szerzőktől engedélyt kért volna. Ez nem az első ilyen eset volt: 2023-ban szintén több generatív mesterséges intelligencia-modellt tanítottak be olyan művek segítségével, amelyek felhasználásához az írók nem járultak hozzá.

Jennifer Mills ausztrál író, a petíciót aláíró közel 300 szervezet egyikének, az Ausztrál Szerzők Társasága (ASA) igazgatótanácsának tagja az ABC Artsnak így nyilatkozott: „amellett, hogy a művek jogszerűtlen felhasználása a művészek megélhetését is fenyegeti, fontos felhívni a figyelmet az ügy érzelmi aspektusaira is. Az alkotók éveket töltenek egy könyv tökéletesítésével, keményen dolgoznak, beleteszik szívüket-lelküket, majd azzal szembesülnek, hogy ellopták tőlük, egyszerűen szívszorító”. Az írónő hozzátette, nagyon elszomorítónak találja, hogy a tech milliárdosok mennyire félreértik a művészetet és annak célját.

Tony Burke ausztrál belügyekért és művészetekért felelős miniszter a történtekre reagálva elmondta, az ausztrál kormány jelenleg semmit sem tud tenni az alkotók munkáinak engedély nélküli felhasználása ellen. „A szellemi tulajdon természetéből fakad, hogy amit a mesterséges intelligencia már felhasznált, azt nem lehet visszaadni” – fogalmazott. A miniszter szerint a művészek védelme messze elmaradt a technológiai fejlődés mögött, ezt a problémát pedig kizárólag nemzetközi összefogással és együttműködéssel lehetne megoldani.

Jennifer Mills azonban kételkedik abban, hogy az ausztrál kormány tehetetlen lenne. Az ASA azt szeretné, ha a kormány törvényi szabályozással védené az alkotókat, a techcégek pedig méltányosan járnának el. Az írónő a legnagyobb problémának nem a művek felhasználását látja, hanem azt, hogy az alkotóknak ez semmilyen formában nem térül meg. Jó megoldásnak találná, ha a techcégek fizetnének a szerzőknek, hiszen ez számukra fix bevételi forrást is jelentene.

(via Index, abc.net)