Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Senki többet? Hogy került Keserü Ilona festménye a Pompidou Központ gyűjteményébe?

Hogy került Keserü Ilona festménye a Pompidou Központ gyűjteményébe?

Mint a hírekben megjelent, Keserü Ilona Rekonstrukció című festmény bekerült a világ egyik legjelentősebb modern-kortárs művészeti kollekciójába, a párizsi Musée National d’Art Moderne – Center Pompidou gyűjteményébe. Ennek apropójából itt a Senki többet? blogban röviden bemutatjuk Keserünek a mai műkereskedelemben elfoglalt pozícióját. 

- hirdetés -

Keserü Ilona (1933) – vagy ahogyan évek óta használja a (művész)nevét: Ilona Keserü Ilona – Reigl Judit 2020 augusztusi halála után lett a legmagasabb összegért eladott élő magyar női alkotó. Keserü 1958-ban végzett a Képzőművészeti Főiskola festő szakán, de

- hirdetés -

a festészet mellett egész életében készített textilmunkákat, könyvillusztrációkat, sőt színházi díszlet- és jelmezterveket is.

1983-ban kezdett rajzot és festészetet tanítani a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán, majd 1990-ben részt vett a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola megalapításában, amelynek 1991-től professzora, majd 2003-tól professor emeritája lett; emellett vendégoktatóként egy-egy évet tanított franciaországi és angol egyetemeken is.

Keserü Ilona az 1970-es évektől kezdve állít ki rendszeresen külföldön is

(1989 májusában egy munkája szerepelt a milánói Nuova Brerarte árverezőház egyik árverésén, ahol hatmillió líráért kelt el), és munkái ma már éppúgy ott vannak a berlini Nationalgalerie-ben mint a szöuli National Modern Museumban, a washingtoni National Museum of Women in the Artsban mint az aacheni Ludwig Museumban, valamint olasz, holland, francia, osztrák, lengyel és szlovák múzeumokban is.

Ide kapcsolódik:
Keserü Ilona-festmény került a párizsi Pompidou Központ gyűjteményébe

2017-ben bekerült a londoni Frieze Masters válogatásába (ennek nyomán egy évvel később az ottani Stephen Friedman Gallery is rendezett egy nagy kiállítást a műveiből), valamint a New York-i Elizabeth Dee Galleryben megrendezett With the Eyes of Others. Hungarian Artists of the Sixties and Seventies (Mások szemével.

Keserü Ilona munkája a Metropolitan Museum of Arts Epic abstraction: Pollock to Herrera című kiállításán – forrás: Stephen Friedman Gallery
Keserü Ilona munkája a Metropolitan Museum of Arts Epic abstraction: Pollock to Herrera című kiállításán – forrás: Stephen Friedman Gallery

Magyar művészek a hatvanas-hetvenes évekből) című kiállításba; itt Falikárpit sírkőformákkal című, 1969-ben készített, csaknem négyméteres textilmunkáját (a Kisterem Galéria közvetítésével;

az alkotást a múzeum kurátora először Budapesten látta 2016-ban egy zártkörű bemutatón

) a Metropolitan Museum of Art vásárolta meg a gyűjteményébe, és azonnal ki is állították azt az Epic abstraction: Pollock to Herrera (Epikus absztrakció: Pollocktól Herreráig) című kiállításukon (a „címadók” mellett többek között olyan művészek munkáinak a társaságában, mint Mark Rothko, Willem de Kooning, Cy Twombly, Franz Kline, Barnett Newman, Ellsworth Kelly, Clyfford Still, Helen Frankenthaler, Joan Mitchell, Bridget Riley, Kuszama Jajoi).

Keserü Ilona: Falikárpit sírkőformákkal – forrás: Metropolitan Museum of Arts
Keserü Ilona: Falikárpit sírkőformákkal – forrás: Metropolitan Museum of Arts

Ebben az esetben, hiszen egy múzeumi vásárlásról van szó, a vételár természetesen nem publikus, de ami a nyilvános műkereskedelmet, tehát az árverési piacot illeti, ott – a Műtárgy.com összesítése szerint – a 2008 és 2019 között eltelt években Keserü (forintra átszámítva összesítetten) 82,1 millió forintnyi bevételt ért el, amivel az ötödik ennek az időszaknak az élő magyar művészek eredményeit soroló listáján.

Ide kapcsolódik:
A New York-i Metropolitanben állítják ki Keserü Ilona textilalkotását

Ebben az összegben benne van például az a Southern wind (Déli szél) című 1987-es munkája is, amelyet 2019 novemberében a párizsi Tajan árverezőház aukcióján 83.200 euróért (21.498.200 forint) adtak el, ami abban az évben az ötödik legmagasabb összeg volt, amennyit élő magyar művész munkájáért fizettek a világon a nyilvános műkereskedelemben (és ami akkor Keserü aukciós csúcsa is volt egyben).

Keserü Ilona: Déli szél – forrás: Tajan
Keserü Ilona: Déli szél – forrás: Tajan

Persze azért a művész munkái sokkal gyakrabban fordulnak meg hazai árveréseken, és nem is akármilyen „kereslettel”: 2019 októberében például a FUGA Építészeti Központban megrendezett (és a bevételt a Központ javára felajánlott) árverésen Szimmetria című 1667-es monotípiája 46.000 forintos kikiáltási árról egészen 500.000 forintos leütésig jutott (amivel ez lett az összesen 754 különböző műfajú – képzőművészet, fotó, plakát, dizájn, építészeti rajz, makett, könyv – tételt felsorakoztató árverés legmagasabb áron elkelt darabja); az Arte Galéria 2020 májusi aukcióján pedig egy szitanyomatának az árát licitálták fel a 34.000 forintos kikiáltási árától a 110.000 forintos leütésig.

De ezek persze távolról sem Keserü itthoni legmagasabb áron elkelt munkái,

hiszen ezekhez a grafikáihoz képest a festményei és textilmunkái egészen más ár-kategóriát képviselnek: a legmagasabb összeg, amennyit egy képéért magyarországi liciten megadtak, 28 millió forint (és plusz a jutalékok); ennyit 2020 novemberében a Virág Judit Galéria árverésén fizettek – 12 milliós kikiáltás után – a Cérnás című, 1969-ben készített „textilképért”. (Ezzel pillanatnyilag – Lakner László és Nádler István két-két munkája után – ez az ötödik legmagasabb összeg, amennyit egy élő magyar művész munkájáért idehaza a nyilvános műkereskedelemben kifizettek.)

Keserü Ilona: Cérnás – forrás: Virág Judit Galéria
Keserü Ilona: Cérnás – forrás: Virág Judit Galéria

Keserü második legmagasabb ára 16 millió forint (Pannóterv 3.; 2019. november, Virág Judit Galéria); de ezen kívül született 12 milliós, 8,5 milliós, valamint 7,5 milliós leütése is (mindhárom a Blitz Galéria árverésein, előbbi 2015 júniusában, utóbbi kettő 2016 májusában), valamint egy tíz-, egy 6,5, egy hat- és egy ötmillió forintos is a Virág Judit Galéria 2020. novemberi, 2020. decemberi, 2019. májusi, illetve 2013. októberi árverésein.

„Nekem őrült szerencsém volt, hogy nőnek születtem, senki nem figyelt oda akkor [a hatvanas-hetvenes években – M.G.] Magyarországon a szakmában egy nőre, hogy mit csinál […] Bármit csinálhattam…”

– mesélte egy interjúban a művész. Úgy látszik, ez is lehet egyfajta sikeres női művészeti „stratégia”…

* (A szöveg részlet a szerzőnek a közeljövőben megjelenő könyvéből, amely a női alkotók műkereskedelmi szereplését járja körül.)

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.