2013. április 6-án, az író centenáriumi emlékévének lezárásaképp adták át Remeteszőlősön egy különleges emlékhelyet, ahol Örkény-egypercesek szólnak egy telefonfülkében.
Nem véletlen a helyválasztás. „A városon kívül, a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval innen van egy vadvirágos rét. Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem. Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű, a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott” – írja Örkény a Ballada a költészet hatalmáról című egypercesében. És pontosan úgy, ahogy a szövegben is áll, a „kirándulók, akik erre vetődnek vasárnaponta, nagyon megörülnek neki”.
A sárga-zöld telefonfülke oldalán Örkény István életrajza és a különleges emlékhelyet ihlető egyperces olvasható. Ha kinyitjuk a nyikorgó ajtót, egy kb. negyvenéves, szürke fém, tárcsázós készüléket találunk. A kagylót felemelve Gábos Katalin, Gados Béla, Hegedűs D. Géza és Oberfrank Pál (akitől egyébként maga az ötlet is származik) előadásában hallgathatunk meg egy egypercest, de elhangzik egy részlet Mácsai Pál túlzás nélkül kultikus/legendás Azt meséld el, Pista! című önálló estjéből is. Játékos az installáció: minden kagylóemelésnél random módon, más-más szöveg következik a felvett 15-ből.
A felirat szerint lapozgathatnák a kihelyezett novelláskötetben – már persze, ha még meglenne. A fülke mellett viszont van egy könyvmegálló, az oda kitettekből egy-egy kötetet elhozhatunk egy másikért cserébe, jó időben pedig a fülke melletti padra is leülhetünk egy saját vagy kölcsönzött könyvvel. Van bent egy megtépázott vendégkönyv, lapjain a szokásos viccesnek szánt, valójában rettenetesen szánalmas, helyenként trágár beírások mellett egészen bájos bejegyzésekkel. Olyanokkal, mint a 2019-es „Köszönöm az élményt, igazán élveztem én is és a párom is! Üdv: egy leendő magyartanár <3” vagy a 2020. 10. 10-én kelt „Itt történt az első csók”.
De a Remete-hegy aljában található picinyke Bodza ligetben nem csupán Örkény-egypercesek szólnak egy telefonfülkében!
A kis túlzással zsebkendőnyi köztér szellemnek, testnek, léleknek egyaránt kínál programot. Van itt egy, a Nagykovácsi-medencében lakó muzsikusokra is utaló zenélő ivókút, amelyben a település két évezredes történelmére utalva felfedezhetünk római építőkövet, faragott Árpád-kori párkányelemet és sváb téglavetők tégláit. A kút felirata szerint ahogy elkezd folyni a víz, úgy hallgathatunk meg egy zeneművet a tucatnyi felvételből, szintén meglepetésszerűen. Vivaldi, Sosztakovics, Britten, Satie, Bach, Verdi, Mozart, Kodály művei egyaránt felcsendülnek, az előadók között pedig megtaláljuk a Ventoscala Szimfonikus Zenekart, Tolcsvay Lászlót, Csurgay Attilát, Majthényi Csillát, Dienes Gábort, Elek Szilviát, Gáspár Nellit, Gulyás Dénest és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, Becze Gábort, a Kaláka együttest, Bertalan Mártont és Bertalan Örsöt, Varga Istvánt és Varga Oszkárt is. (Sajnos, 2021 márciusának végén épp nem működött a kút, így zene sem tölthette be a Bodza ligetet.)
Ha maradnának Budapesten, sétáljanak a Várnegyedben, ismerjék meg az I. kerület zenetörténeti emlékeit!
A Kataliszt blogban megismerhettük a Budavári Palota építéstörténetét és a Mátyás király előtti időszak zenei életét. A második rész bemutatta Mátyás udvarát, ezt követte a Jagello-kor zenéje, majd Haydn budai működésével foglalkoztuk, végül pedig a 19-20. századot foglaltuk össze. Ebből a cikkből az derül ki, milyen zenetörténeti kincseket rejt a Budavári Palota, itt leshetnek be Erkel Ferenc budavári otthonának falai közé, ebből a cikkből megismerhetik a Sándor-palota zenetörténetét. Menjenek el a Bécsi kapu tér egyik legszebb házához, ahol Bartók Béla és Thomas Mann találkozott. Bármelyik irányban hagyják el a várat, zenei emlékeket találnak, hiszen a környéken található az első Bartóknak szentelt múzeum helye Durkó Zsolt utolsó otthona és Kroó György egykori otthona is, de errefelé élt Augusz Antal, Liszt Ferenc egyik leghívebb barátja is.
Felnőtteknek sem utolsó élmény, de gyerekeknek is élvezetes végigmenni a Mezítlábas ösvényen, ami nemcsak móka, hanem egy talpmasszázzsal is felér. A Sebastian Kneipp német katolikus pap módszerét követően tizenegyféle, más-más anyagú, formájú és méretű felületen sétálhatunk végig a kúttól a könyvmegállóig.
Az önkormányzat mellett elsétálva, a Remete-hegy aljában hamar elérjük a Remete-szurdokot. A vízzel csak időszakosan megtelő Ördög-árok szurdokvölgyének legnagyobb látványossága a Remete-barlang, ami egy, a pálos rend feloszlatása után ideköltöző remetéről kapta a nevét. Akinek pedig ennyi természetjárás nem elég, és valami komolyabb teljesítményre vágyik, megmászhatja a hegyet is!
Tömegközlekedéssel a Hűvösvölgyből két busszal is eljuthatunk ide, amely két irányból közelíti meg Remeteszőlőst, így akár egy körtúrát is tehetünk. A 63-as buszról a Rácski telepnél kell leszállni, majd a Vénusz utcán sétálni tovább, az 57-esnél a Csatlós utcai megállót kell választani, a szurdok gyakorlatilag az utca végén kezdődik.
Tipp: további sétával elérhető a máriaremetei kegytemplom.
Egy bizonyos Thalwieser Katalin a 18. század végén Svájcból hozta magával az einsiedelni bencés kolostorban lévő Mária-szobor képmásolatát, és ennek tulajdonította boldog házasságának titkát. A képet kezdetben egy kőrisfára akasztották, csodatevő hatásáról legendák szóltak. A fa maradványait 1968-ban találták meg. 1928-tól 1950-ig szervita atyák gondozták a kegyhelyet. Akkoriban a kegytemplomban lévő öreg fa maradványait elégették, a fahamut viszont belekeverték abba a műanyag kampóba, amelyen ma is függ a kép. A környék birtokosa, Terstyánszky István először fakápolnát építtetett a kép fölé, ez az építmnény 1805-ig állt. Amikor egy budai asszony állítólag visszanyerte szeme világát a kegyképnél, hirtelen nagyobb számú zarándok kezdte látogatni a helyet. 1828-ban kőkápolna épült, 1899-ben pedig elkészült Hauszmann Alajos és Schönner Ferenc tervei alapján neogótikus stílusban a Kisboldogasszony-templom.
