Március közepére már 7 hónapos lesz a kisfiam a pocakomban, úgyhogy valószínűleg a legtöbb gondolatom az ő születése körül forog majd. Különleges időszaka ez most az életemnek. Nemcsak azért, mert hamarosan valakinek az anyukája leszek, és ez még mindig hihetetlen, és bármilyen közhelyesen hangzik, tényleg valahogy egy áldott állapot, hanem mert hosszú évek óta először van értelmezhető mennyiségű időm, amit én tudok beosztani. Nagyon sok bepótolnivalóm van. Márciusra ezek a terveim:
A Katonában a Bánk bán és a Tartuffe. A Vígben a Honderű. A Nemzetiben a Macskajáték. A Radnóti Tesla Laborban a narratívások minden eddigi bemutatója. Mohácsi János munkái Kecskeméten és Szombathelyen. Székesfehérváron pedig Kartonpapát nézek.
Március 29-én lesz egy bemutató a Magvető Caféban, a Kicsi, amit az én kisbabám apukája, Horváth János Antal ír és rendez. Az ő személye és a helyszín is bizonyítottan csak jót jelenthet.
Brasch Bence a radnótis Csillagképek alatt közel került a szívemhez, megyek és megnézem őt a Minden nagyon jó lesz című előadásban, az Átriumban.
Érdekelne még Bolsoj–Prokofjev Rómeó és Júlia balettje az Urániában. Zenét a Budapest Jazz Club és a Zeneakadémia kínálatában keresgélek. Szeretettel kívánok izgalmas márciust minden kedves Papageno-forgatónak!
