A fiatalok számára egy verseny, egy fesztivál vagy egy önálló koncert tétje más-más miatt hatalmas. Egy nemzetközi megmérettetés karriereket indíthat be, a pálya elején álló művészeknek lehetőséget ad arra, hogy megismertessék magukat, letegyék névjegyüket képzeletben és valójában is az impresszáriók és már tapasztalt muzsikusok asztalára. Egy rangos fesztiválon a fellépőtársak adhatnak rangot és inspirálhatnak, míg egy önálló hangversenyt a különlegesen koncentrálódó energiák tehetnek megismételhetetlenné.
„A fiataloknak szárnyakat kell adni”
Így fogalmazott a II. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny előtt egy interjúban a versengés névadója. A Zeneakadémia e nagyszerű vállalkozása – minden túlzás nélkül – valóban így tesz, hiszen a Nagydíjat elnyert eddigi két énekes, Vörös Szilvia és a belarusz Alekszander Roszlavetsz pályafutása gyorsan ívelt felfelé a versenygyőzelem után. Akit érdekel, kikből válhatnak jó eséllyel az elkövetkező évek nemzetközi operaéletének főszereplői, az bölcsen teszi, ha figyelemmel kíséri az élő internetes közvetítésnek köszönhetően Magyarország és a világ minden pontjáról követhető verseny menetét. A döntőben és a gálán közreműködő Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs vezényli. A verseny helyszíne szeptember 10. és 16. között a Zeneakadémia.
Hubay 160
Miről ismerhető fel az a magyar stílus, amely nem a sztereotípiákra épít, s amely Hubay idejében elemi része volt a klasszikus hegedűmuzsikának? Mik a magyar hegedűjáték
rejtélyes összetevői, és mi a világhírű magyar hegedűsök titka? Szeptember 15-én az estén a Zeneakadémián kiderül.
Hatvanon túl sem kell félni az új feladattól
A hatvanöt éves Händel nagyobb dicsőségnek örvendett, nagyobb befolyással és vagyonnal bírt, mint bármelyik korábbi zeneszerző. Anglia saját fiává fogadta, színházi vállalkozásai busás hasznot hoztak, és új fejezetet nyitott az opera és az oratórium történetében. Ezek a pompázatos külsőségek nem is állhatnának távolabb a mindössze pár száz kilométerre délre élő, szerényen alkotó kortárs, Bach körülményeitől. Bach még halálos ágyán is a
régi hagyományt folytatja korálfantáziáival, míg Händel hatvanon túl is új feladatban
próbálja ki magát: a színpadi kísérőzenében. Ebben a műfajban egyetlen remekműve az Alceste, amely a hazai színpadok ritka vendége. A darabot szeptember 14-én és 15-én is hallhatjuk a BMC-ben.
„Számomra Janáček nagyon sokat jelent”
Radnóti Róza, korosztálya egyik legtehetségesebb zongoraművésze, ezúttal nem a Kamara-Kört alkotó zenésztársaival, és nem is állandó zongorapartnerével, Ránki Fülöppel lép fel, hanem önálló koncertet ad, amelynek helyszíne a Bartók Béla Emlékház. Azok, akik szeptember 15-én az ő hangversenyét választják délutáni programként, minden bizonnyal feltöltődve távoznak a Csalán útról, hiszen nem mindennapi műsort hallhatnak. A programban két Mozart-mű, a d-moll fantázia (K. 397) a D-dúr szonáta (K. 311) szerepel, elhangzik Janáček darabja, a Benőtt ösvényen I. kötet, valamint Chopin cisz-moll scherzója (op. 39).
Stabilan álló Európai Hidak
A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénysorozata már hatodik alkalommal válogat az izgalmas kulturális értékekkel bíró országok művészeti alkotásaiból. Idén a Baltikum – azaz Észtország, Lettország és Litvánia –, illetve Lengyelország kerül a középpontba. Tudjon meg mindent a fellépőkről és a fesztiválról! Olvassa tematikus blogunkat!
Vajon hányan tudják, hogy a farmer tulajdonképpen lett találmány? Vagy azt, hogy Litvánia a Szovjetunió tagköztársaságai közül elsőként kiáltotta ki függetlenségét? Az észtekről pedig sokan nem is sejtik, hogy ők adták a világnak az egyik legtöbbet játszott ma élő zeneszerzőt. Az Európai Hidak fesztivál már hatodik alkalommal válogat az izgalmas kulturális értékekkel bíró országok alkotásaiból: szeptember 16–26-ig világsztárok komoly- és könnyűzenei koncertjein, rendhagyó kiállításokon, különleges irodalmi esten és szimpóziumon merülhetünk el a Baltikum és Lengyelország sokszínű kultúrájában. Szeptember 16-án valódi zenei csemegével nyit a Müpában megrendezendő fesztivál: Piotr
Anderszewski szülővárosa elismert együttesével, a Sinfonia Varsovia zenekarával lép színpadra, hogy a lengyel program mellett egy magyar ritkasággal is kedveskedjen a közönségnek. Fischer Iván jó barátságban van Arvo Pärttel, aki az egyik legtöbbet játszott ma élő szerző. A komponista fordulatokban gazdag életéről a Müpa előcsarnokában tekinthető meg egy lebilincselő kiállítás a fesztivál során. A litván Mikalojus Konstantinas Čiurlionis szimfonikus költeményét hallgatva pedig meseszerű erdőbe csöppenünk, miközben a koncert alatt kivetítve láthatjuk a zeneszerző különös hangulatú festményeit is.
Bach darabjai csendülnek fel az éppen 100 éve született lengyel hegedűvirtuóz, Henryk Szeryng emlékére rendezett koncerten: Baráti Kristóf és Jakub Jakowicz felváltva játssza el a zeneszerző hegedűsöknek írt bibliáját, a 3-3 szólószonátát és -partitát. A már említett Arvo Pärt-kiállítás mellett egy 80 egymásra állított videomonitor alkotta installációt is megtekinthetünk majd, amely arról a történelmi pillanatról emlékezik meg, amikor a Második Lengyel Köztársaság megalakulásakor a közakarat egy világhírű zongoravirtuózt, Ignacy Jan Paderewskit juttatott a miniszterelnöki székbe.
Szeptember 13. és 16. között rendezik meg a Kerekdomb Fesztivált: minőségi kulturális, zenei, turisztikai és borélményt jelentő ősszművészeti programsorozat Tállya templomaiban, udvarain, nemesi kúriáin, dűlőin és parasztházaiban. A részletes program itt böngészhető végig.