Különleges estékkel folytatódik az egyik legjelentősebb hazai historikus zenei fesztivál, napjaink egyik legizgalmasabb Bach-játékosa a Goldberg-variációkat tűzi műsorára, a Müpában fúj a világ egyik leghíresebb szaxofonosa, egy színpadon zenél Frankl Péter, Perényi Miklós és Ittzés Gergely, de hallhatunk grúz kortárs muzsikát is. Jövő heti koncertajánlónk következik.
Régizene Fesztivál
Az egyik legjelentősebb hazai historikus zenei fesztivál újra különleges koncertekkel repít vissza a régmúltba. A Strasbourgban alapított régizenei együttes, a La Chapelle Rhénan igazi kuriózummal érkezik. Március 7-én, a Müpában hallható koncertjükön a Bach előtti korszak egyik legnagyobbja, az itthon ritkán műsorra vett szerző, Heinrich Schütz nagyszabású sorozatát, a Dávid zsoltárait hallhatjuk tőlük. Kelemen Barnabás pedig Bach-, Leclair- és Haydn-műveket szólaltat meg barátaival, március 8-án, a Müpa Fesztivál Színházának színpadán. Március 9-én, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben csendül majd fel Händel Izrael Egyiptomban című bibliai oratóriuma a Václav Luks által alapított Collegium 1704 előadásában.
David Fray és a Goldberg-variációk
Napjaink egyik legizgalmasabb Bach-játékosa, David Fray hihetetlen természetességgel tűzi műsorára a komoly szellemi kihívást jelentő variációsorozatot. Ritka alkalom hallani ezt a művet, amely képes arra, hogy egy egész világot teremtsen a színpadon. Március 4-én, a Zeneakadémián kivételes élményben lehet tehát részünk.
Branford Marsalis Quartet
Branford Marsalis nem csak a világ egyik leghíresebb szaxofonosa, egy különálló brand a jazzen belül: kortalan és friss, legyen szó harmincöt éves vagy mai szerzeményekről. Koncertjére eljutni kicsit olyan áhítattal és várakozással teli, mint amit a hívők tapasztalhatnak meg egy zarándokút során. A szaxofonos most öt év után ismét visszatér kvartettjével Budapestre, hogy március 5-én két órába sűrítse életművét a Müpa közönsége előtt.
Langer Ágnes és a Rádiózenekar
Stravinsky szerint Csajkovszkij zenéje éppen annyira orosz, mint Puskin versei. A komponista hegedűre írt egyetlen versenyművét március 5-én, a Zeneakadémián Langer Ágnes adja elő, aki a Kovács János vezette együttessel, nem is olyan régen, a Bartók Világverseny döntőjében már játszhatott együtt.
Frankl Péter, Perényi Miklós és Ittzés Gergely
Aligha visszatérő alkalomnak lehetünk tanúi március 6-án a Zeneakadémia hangversenytermében. A két idős mester, Frankl és Perényi a Juilliard kínai campusának frissen kinevezett tanárát, Ittzés Gergely fuvolaművészt fogadja maga mellé. Műsorukból többek között a zenei partnerség érzékeny élményszerűsége, valamint Haydn trióinak fejlődési íve is kirajzolódik.
A Nemzeti Filharmonikusok Haydn-sorozat
Folytatódik a Nemzeti Filharmonikusok Haydn-sorozata a Festetics Palotában. Március 7-én a szerző Il Ritorno di Tobia (Tóbiás hazatérése) nyitánya csendül fel, ezt követi C-dúr csellóversenye, amelyet az együttes szólamvezető csellóművésze, Kántor Balázs szólaltat meg, végül az F-moll szimfónia („La passione”) zárja az estét.
Grecsanyinov: Vesperás, op. 59
Alexander Grecsanyinov (1864–1956) nevét alig ismerik. Kortársa volt a legnagyobb orosz zeneszerzőknek, Rimszkij-Korszakovtól tanult, de nem csatlakozott sem az Ötökhöz, sem Csajkovszkij követőihez. Zeneszerzőként az eredeti orosz és a francia impresszionista zene összehangolására törekedett. Öt szimfóniát és sok más műfajú művet komponált, zenei stílusát konzervatívnak tartják. Már idős ember volt, amikor 1925-ben Párizsba költözött, de innen is tovább ment, 1940-ben New Yorkba. A 20. század első évtizedeiben vezető szerepet játszott az orosz ortodox egyház zenéjének megújítását célzó törekvésekben. 1911-ben, ebben a szellemben komponálta Nagyhét című, a cappella kórusművét, 1912-ben pedig a Vesperások sorozatát, Éjszakai virrasztás címmel. A mintegy háromnegyed órás mű tonális zene, de szabadon kezeli a harmóniákat, a kórus alkalmazása helyenként valósággal szimfonikus. Méltatói rámutatnak, hogy a „kórus-hangszerelés” során Wagner iránti csodálata is megnyilvánul. Március 9-én, a Mátyás-templomban, a Nemzeti Énekkar tolmácsolásában hallhatjuk a művet, vezényel Horváth József, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje
A Liszt Ferenc Kamarazenekar következő zeneakadémiai koncertjén, március 9-én Stravinsky Concerto in D (Bázeli concerto), Saint-Saëns Rondo capriccioso, Waxman Carmen-fantázia és Weiner 1. divertimento (átdolgozás) című műveit tűzi műsorára.
Az est szólistája, a Liszt-díjas és a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével kitüntetett Lendvay József különleges hegedűjátékával már a Vatikánt is elbűvölte: művészi tevékenységét pápai bronz medállal ismerték el. Karrierje korán indult: négyévesen kezdett hegedülni, a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályában tanult, majd neves nemzetközi hegedűversenyeket nyert Budapesten, Csehországban, Amszterdamban, ezt követően 1997-ben a Varga Tibor Verseny abszolút győztese lett Svájcban. Számos országban koncertezett: játszott többek között a Rotterdami Filharmonikusok, a Holland Rádiózenekar, a Birminghami Szimfonikus Zenekar, a Suisse Romande és a Justus Franz és Leonard Bernstein által alapított Nemzetek Zenekarának szólistájaként – utóbbi együttesben koncertmesterként is. Giovanni Testore által 1777-ben készített hangszeren játszik, amelynek finom hangját a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közös esten a Zeneakadémia közönsége három virtuóz darabban is hallhatja.
Lisa Batiashvili és a Camerata Salzburg
A magyar zenei gyökereire méltán büszke együttes ezúttal François Leleux-t és Lisa Batiashvilit hívta segítségül. Március 11-én, a Zeneakadémián tartandó hangversenyükön Mendelssohn, Mozart és Lebrun képezi majd ellenpontját a grúz kortárs, Giya Kancheli Fény-árnyhatás című 2011-es kompozíciójának.
