A kiegyezést követő városias fejlődés részeként indult meg Budapest – akkor még Pest, Buda és Óbuda – régészeti emlékeinek gyűjtése, módszeres feltárása, amely a főváros első múzeuma, a mai Budapesti Történeti Múzeum alapításához vezetett. A kiállítás a legutóbbi 10 év legfontosabb ásatásainak eredményeit tárja az érdeklődők elé hihetetlen gazdagon: 1259 darab lelet bemutatásával.
A leletek olyan kiemelt beruházásokhoz kapcsolódnak, mint a budavári karmelita kolostor, a Mátyás-templom felújítása, a Margitsziget kutatása, a Kossuth tér átépítése, az Esztergomi vasút rekonstrukciója, az M0-s körgyűrű építése, de számos ipari- és lakópark (pl. Graphisoft park, Csúcshegy-Harsánylejtő) építés, illetve magánház építése is értékes leleteket eredményezett.
”Amikor a Fejlesztő először szembesül a ténnyel, hogy a projektje „régészetileg érintett”, első reakció a rettenet – írja Angel Gábor építtető – mert veszélybe sodródik a projekt költségvetése, ütemterve. Aztán el kell fogadni, hogy nem mi léptünk a Föld nevű bolygó felszínére először, és ha jó adottságú fejlesztési területet találunk a projektünk számára, akkor azt vélhetően valamikor korábban valaki már megtalálta, és ott valami hihetetlenül értékeset hozott létre.”
A fővárosban egykor élt emberek, közösségek anyagi és szellemi kultúrája emlékeiből történetek sokasága olvasható ki. Középkorú nő koponyája – a bal szemgödörben és az öreglyukban egy-egy vasszeggel – került elő Szigetszentmiklós Dunára-dűlő középkori temetőjéből. Antropológiai vizsgálatok szerint a 14-15. században elhunyt nő mentális betegségben szenvedett, így elképzelhető, a szögek babonából kerültek a koponyába, hogy a „tébolyodott” ne tudjon visszatérni a túlvilágról.
2005-ben a II. kerületi Medve utcai ásatáson találták azt a bajelhárító imalapot, melyet feltehetően a Buda visszafoglalásakor harcoló keresztény seregek egyik katonája veszíthetett el, aki többszörösen összehajtogatva, egy kis bronz dobozkába téve hordta a nyakában. A régészek úgy gondolják, hogy a talizmán részben ugyan a boszorkányok rontó hatalmától óvta viselőjét, de nagyobb részt a betegségektől, a döghalálnak nevezett pestistől, amelynek elkapására katonaként igen nagy esélye volt.
„Non licet Petro otiosum esse.” – „Nem szabad Péternek tétlenkednie.”
Az I. kerület, Toldy Ferenc u. 80. számú ház felújításakor a tetőszerkezet gerendái közül került elő 40 db, kisméretű papírszeletre írt latin röpdolgozat 1801-es dátumozással. A röpdolgozatokat minden bizonnyal a budai gimnázium első vagy második grammatikai osztályát végző tanulók írták. A tanár a példamondatokat szóban diktálhatta magyarul vagy németül, és ezt kellett helyesen leírnia a tanulóknak latinul.
A kiállításban a látogató filmek segítségével akár részt is vehet egy-egy ásatáson, kézbe foghat egy-egy hiteles műtárgy rekonstrukciót, vagy a digitális háttéranyagokból tájékozódhat. A külföldi érdeklődők az információkhoz angol nyelven is hozzáférhetnek, a legkisebbek pedig interaktív játékok segítségével ismerkedhetnek a múlt emlékeivel.
Játsszon a Papageno.hu facebook oldalán és nyerjen családi (2 felnőtt + 2 diák) belépőt a kiállításra! A helyes választ a játék facebook posztja alatti kommentben várjuk.
Kérdésünk:
A koponya mely részeiben találtak vasszeget a régészek a 14-15.századi szigetszentmiklósi temetői leletben?
- az állkapocsban
- a bal szemgödörben és az öreglyukban
- a jobb szemgödörben és az öreglyukban
További információk ide kattintva.