Képpé vált kísérlet – Innovatív képzőművészeti tendenciák 1945-től napjainkig

Keserü Ilona: Mind X. 1989. olaj, vászon, 150 x 100 cm Fotó: Marten Elder (részlet)

Grüner György Los Angelesben élő fizikus az 1990-es évek elejétől kezdődően gyűjti az 1945 után készült magyar képzőművészeti alkotásokat. „Intellektuális” műgyűjtőként a természettudósok perfekcionizmusával, kitartóan keresi kollekciójának gazdagítására az újszerű formai motívumokkal, progresszív technikai megoldásokkal készült és szemléletmódjukban újszerű műtárgyakat.

Grüner György, az MTA levelező tagja, 1943-ban született Mosonmagyaróváron. 1966-ban diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, fizika szakon. A londoni Imperial College-ben postdoctoral associate-ként, illetve a Központi Fizikai Kutató Intézetben kutatóként dolgozott. 1980-ban disszidált Kaliforniába, ahol a UCLA (University of California at Los Angeles) egyetemi tanára lett. Kutatócsoportjai az elektronok kollektív állapotait: elektronfolyadékokat, gázokat és elektronkristályokat vizsgáltak. Alkalmazott kutatásai és az általa létrehozott vállalatok a nanotechnológia által megteremtett lehetőségeket valósítják meg. Több mint 400 publikáció, tucatnyi szabdalom és több könyv szerzője.

Munkásságáért 1984-ben Alexander von Humboldt-díjjal, 1998-ban Guggenheim-díjjal tüntették ki. 2003-ban és 2008-ban – egyedülálló módon két alkalommal – érdemelte ki a Világgazdasági Fórum Technology Pioneer díját.

„Azon művészek, akik nem csupán esztétikus vásznakat festettek és nem csupán érdekes alakzatokat és formákat hoztak létre, hanem nyitottak voltak az újdonságok iránt, más szemszöget, újfajta »előállítási technikákat« dolgoztak ki, vagy puszta erejükkel törték át a konvenciókat. Az innováció az, amely a tudomány és technika fejlődését, és amely, mintegy célként, a gyűjtő életét is meghatározta” – nyilatkozik az amerikai-magyar fizikus professzor a gyűjtést inspiráló alkotói attitűdökről.

A gyűjtemény legkorábban készült alkotásait az Európai Iskola, illetve a Galéria a 4 Világtájhoz művészcsoport egyes tagjainak 1946–1948 között készült művei alkotják.

Kvalitásosabb alaphangot a látogató nem is várhat a magyar geometrikus absztrakt festészet újító egyéniségeit felvonultató tárlattól.

A kísérletezés és az újszerűség szempontjai motiválják Grüner Györgyöt gyűjteménye bővítésére, egy-egy alkotás megvételére.

A gyűjtemény törzsanyagát a pályájukat az 1960-as években kibontakoztató művészek – Bak Imre, Deim Pál, Fajó János, Gáyor Tibor, Harasztÿ István, Hencze Tamás, Hetey Katalin, Keserü Ilona, Konok Tamás, Maurer Dóra, Nádler István – munkái jelentik, akik közül többen az Iparterv-csoport tagjaiként mutatkoztak be. Az 1990-es évek utáni magyarországi képzőművészet újabb törekvéseit Bolygó Bálint, Benedek Barna, Haász Katalin, Kelemen Zénó és Wolsky András, alkotásai képviselik. A tudomány és a művészet közötti lehetséges kapcsolódási pontokat kereső, nagyrészt geometrikus-konkrét formákkal dolgozó kiállítók munkái a múzeum névadójának, Victor Vasarelynek kutató-tervezőművészi magatartásával is párhuzamba állíthatók.

Számos, a Grüner-gyűjteményt gazdagító mű alkotója az OSAS – Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület aktív tagja, így a Vasarely Múzeum első emeletén június közepétől látható kiállítás az OSAS időszaki kiállításaival összhangban valósulhat meg. A kiállítás kurátora Pócs Veronika.

Képpé vált kísérlet
Innovatív képzőművészeti tendenciák 1945-től napjainkig
Grüner György gyűjteménye

2018. június 15.– szeptember 9.,  Vasarely Múzeum