A Nemzeti Filharmonikusok ifjúsági bérletének első koncertjén október 28-án 11 és 15 órakor a Müpa Fesztivál Színházban Edvard Grieg Ibsen drámájához komponált kísérőzenéjét hallhatják a komolyzene iránt érdeklődő fiatalok. Egy vadregényes északi erdő misztikus lényekkel benépesített világa mutatkozik be, miközben a házigazda-karmester, Dinyés Dániel beavatja a hallgatóságot a komponálás folyamatába, a hangszerelés, a hangszerkezelés és a hangszínkeverés világába.
Dinyés Dániel
Dinyés Dániel a Nemzeti Filharmonikusok fiataloknak szánt sorozatának házigazdája és karmestere. A hallgatók által sosem látható folyamatba próbálnak a koncertek során betekintést nyújtani: a fő kérdés az, mi minden történik, történhet egy zeneszerzővel komponálás közben. „Milyen hihetetlen mennyiségű lehetőség közül születik meg az az egy megoldás, amit később úgy azonosítunk be, hogy a Fantasztikus szimfónia? Hogyan válik több ceruzapont és vonal egy életünket végigkísérő dallammá, zeneművé? – avat be néhány, a zeneszerzőket foglalkoztató kérdésbe Dinyés Dániel. – Kutakodunk továbbá a hangszerelés lenyűgöző és mindennél sokszínűbb világában is, valamint a hangszerkezelés és hangszínkeverés utánozhatatlan tudományában.
Megkeressük, mitől válhat élővé egy dallam, és miként lesz a kíséret tűnél is pontosabb iránymutatója az érzéseknek és formáknak.
Mindezt ráérősen. Cseppet sem siettetve a zene bennünk való megszületését.”
Zenemánia – avagy minden, ami ZENE
2018. október 28. 11.00 és 15.00,
Müpa – Fesztivál Színház
Edvard Grieg: Peer Gynt-szvit, op. 23
Közreműködik: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar; vezényel: Dinyés Dániel
Az ifjúsági sorozat első előadásán Henrik Ibsen 1867-ben befejezett Peer Gynt című színpadi művéhez komponált kísérőzene csendül fel. A drámaíró maga kérte fel 1874-ben Edvard Grieget, hogy komponáljon kísérőzenét a dráma ősbemutatójára. Erre végül 1876-ban került sor. Grieg több mint húsz tételnyi zenét írt. A tételekből később két hangversenyszvitet is összeállított, amelyek napjainkban is gyakran hallhatók koncertpódiumon. Olyan, közismert tételei szerepelnek bennük, mint az „Anitra tánca”, a „Solvejg dala”, vagy „A hegyi király csarnokában”. Grieg kísérőzenéje nem Ibsen drámájának modernségét ragadja meg, hanem inkább a vadregényes északi erdők misztikus lényekkel benépesített világát mutatja be.
5. ablak: A nő szíve
1948-ban Harald Saeverud norvég zeneszerző új kísérőzenét komponált a Peer Gynthöz, így Grieg zenéjét napjainkban inkább csak részleteiben – gyakran ironizálva – idézik a színmű előadásain.
