A szabadság két pillanata – A Metrum Ensemble Erzsébetvárosban

A Metrum Ensemble - fotó: Kocsány Kornél

A szabadság talán legfontosabb attribútuma a levegő. A zenei anyagoknak is ez, levegőzés az egyik legsajátabb tulajdonsága. Ebben a böjti időszakban nagy lélegzetvételre készül a Metrum Ensemble. Ehhez a lélegzéshez-fellélegzéshez kapcsolódik az együttes munkájában nem először, de sosem elégszer, az énekhang, a kórus megjelenése: az énekhang, amely a zenei megszólalás non plus ultrája, igazi fellángolása.

A nagyszerű szlovák zeneszerző, Marián Lejava műveinek a Metrum számára kórusra és szólóhangszerekre készített „Budapest” változatában J. D. Morrison versszövegeiből is ez a fellángolás kínálkozik. A Nostalgíában a jelen múlttá nemesedését, A szabadság két pillanatában a lélek fölizzását foglalta hangokba az alkotó.

Bátor témaválasztásban Lejava mindenesetre nem marad el mindenki mestere, J.S. Bach mögött, aki zenéjével úgy közlekedik élet és halál között, és úgy idézi föl mindezt, a legfesztelenebbül lépegetve egyikből a másikba, ahogy az ember a reggeli kávéját issza.

106-os kantáta ennek a velőt rázó természetességnek egyik leghíresebb példája.

Előjátékként nagy élő zeneszerzőnk álnéven szereplő, egy feltételezett, de sosem volt késő romantikus stílusban írt orgonaprelúdiumai szólnak, ami után a mottó erejével szólal meg a spanyol reneszánsz sokat emlegetett, de ritkán hallott ura, Th. Luis de Victoria motettája: O magnum mysterium…

Az együttes bemutatkozásának 7. évfordulója után nem sokkal, az indulást fémjelző élő zeneszerzők és a múltbeli zene mintát adó alapkövei segítik az alkotó lét egyetlen igazi perspektíváját: a mindenkori újrakezdést tetten érni.

Mindehhez felnőni és hangokban közvetíteni, ez az igazi előadói feladat. Nem csoda, ha az együttes tagjaihoz ezeknél a kivételes, nagyobb apparátust igénylő produkcióknál, az előadótársak kiválasztása kulcsfontosságú szempont. Így válik a munkájukban mindenki pótolhatatlanná. Mint ahogy a hallgató is az. Ezt üzenik közönségüknek a nagyhétre, és ennek az üzenetnek az otthona a János-passió után ismét a Fasori Evangélikus Templom.

Ünnepi hangverseny Virágvasárnap előestjén, április 13-án, 19 órakor

Eberhardt Wüllner: Preludiumok – orgonára
Luis de Victoria: O Magnum Mysterium – motetta
Marián Lejava: The Morrison Trilogy No.1 – Nostalgía
No. 2 – Two Moments of Freedom a “Budapest version” bemutatója
J. S. Bach: Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit – Actus tragicus Kantata BWV 106

Előadók: a Metrum Ensemble szólistái és kamarakórusa

Borbély László – orgona
Kéringer László – tenor
Duffek Ildikó – mezzo
Rajk Judit – alt
Rákóczy Anna, Petrovics Anna – fuvola
Homoki Gábor, Farkas Éva – brácsa
Rózsa Richárd – cselló
Elek Szilvia – csembaló
Ács Bernadett – szoprán
Erdélyi Ilona – szoprán
Gaál Zsófia Anna – szoprán
Víz Mária – szoprán
Dakó Anna – alt
H. Tóth Tünde- alt
Szépszabó Melinda – alt
Tóth Réka – alt
Benő Gergely – tenor
Hohmann Ádám – tenor
Keresztessy Péter – tenor
Benkő Pál – basszus
Jólesz György- basszus
Mekis Péter- basszus

Művészeti vezető, vezényel: Rozmán Lajos

A belépés díjtalan, támogatói jegyek a helyszínen kaphatók.

Az esemény Erzsébetváros önkormányzatának támogatásával jött létre.